Lehet, hogy az emberek egyre tovább élnek, de a szervezet öregedése elkerülhetetlen, előbb-utóbb mindenkinek szembe kell nézni azzal, hogy a teste „elhasználódott”, ráncok jelennek meg az arcunkon, őszülünk, itt fáj, ott fáj. De mi zajlik ilyenkor legbelül? A Cell nevű tudományos folyóirat megkért egy csapatnyi, az öregedés folyamatával foglalkozó tudóst, hogy gyűjtsék össze, mire jöttünk rá eddig.
1. Hibásan másolódik a DNS-ünk
Csak az hibázik, aki nem dolgozik, ugye? A DNS replikációjánál, vagyis másolásnál előfordulhat, hogy kimaradnak vagy megsokszorozódnak szakaszok, vagy félreolvasás történik. Vannak persze hibajavító mechanizmusok, de ezek sem működnek mindig. És ha nem egyértelmű, illetve pontos a használati utasítás, annak rossz vége lesz. A vizsgálatok szerint az idősebb szervezet sejtjeiben halmozottabban jelentkeznek ezek a problémák, és ha a kutatóknak sikerül rájönni, hogyan tudnák elkerülni a másolási folyamat hibáit, akkor egy újabb lépést tehetnénk az örök, vagyis inkább a hosszabb élet felé.
2. A génkifejeződés sem megy simán
Ahogyan írtuk, a DNS tulajdonképpen egy használati utasítás és egy receptkönyv, és ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a génexpresszió vagy -kifejeződés nem más, mint a szervezet működéséhez szükséges termékek (fehérjék) előállítása ezek alapján. Hogy pontosan milyen génekből dolgozzon a sejt, azt különböző fehérjecsoportok szabályozzák. Idővel azonban ezek a fehérjék sem végeznek majd olyan pontos munkát. Ez azt jelenti, hogy olyan génszakaszok aktiválódhatnak, melyeknek nem kellene, viszont olyanok hallgatnak el, amelyekre szükség lenne, mondjuk, a daganatok kialakulását megakadályozók. A kutatóknak egerekben sikerült ezeket a hibákat kiküszöbölni. Ezzel az állatoknál csökkent az olyan, öregedéssel együtt járó agyi és idegrendszeri problémák kockázata, mint például a memóriazavar.
3. A telomerek rövidebbek lesznek
A telomerek, vagyis a DNS-szál két végén található apró szakaszok feladata, hogy megvédjék azt a sejtosztódás miatt bekövetkező rövidülés káros hatásaitól. Ha egy hétköznapi hasonlattal akarunk élni, akkor olyanok, mint a cipőfűzők végén lévő műanyagborítás, mely megakadályozza, hogy a fűzők rojtolódjanak. Annyi különbség azért van, hogy míg utóbbiak viszonylag jól bírják a gyűrődést, a telomerek egyre rövidebbek lesznek osztódásról osztódásra. Ha teljesen elfogynak, akkor olyan változások jelentkezhetnek az örökítőanyagban, melyektől a sejtek vagy elpusztulnak, vagy veszélyt jelentenek a többiekre. A tudósok szerencsére már rájöttek, hogyan lehet visszafordítani a folyamatot, megtalálták ugyanis azt az enzimet, amely segít felépíteni a telomereket. Jó, egyelőre csak egereknél sikerült így meghosszabbítani az élettartamot.
4. A fehérjéink instabilak lesznek, és nem látják el rendesen a feladatukat
Nincs olyan folyamat a szervezetünkben, amelyben ne vennének részt a fehérjék, legyen szó jelátvitelről, tápanyagok szállításáról, de a sejtmembrán is ezekből épül fel. Persze a feladatukat nem tudják ellátni az idők végezetéig, mindig újabb és újabb fehérjék lépnek a helyükbe. Ám ahogy öregszünk, ez a folyamat egyre kevésbé megy zökkenőmentesen, a hasznavehetetlen fehérjék felhalmozódhatnak, „mérgezni” kezdik a testünket. Ez történik az Alzheimer-kórnál is.
5. A sejtek nem halnak el akkor, amikor kellene
Ha egy sejt megsérül vagy stressz éri, akkor előfordulhat, hogy nem osztódik többé, de nem is pusztul el, tulajdonképpen egy zombisejt lesz. Ez az átalakulás hatással van a többiekre is a környezetében, és könnyen lehet, hogy olyan gyulladás alakul ki, mely átterjed az egész testünkre. Ahogy öregszünk, egyre több ilyen sejt lesz a szervezetünkben, de nem kell félni, a kutatók már több olyan készítményen is dolgoznak, melyek lecsökkentik ezeknek a számát, így remélhetőleg kisebb lesz a kockázata az időskorral együtt járó problémák kialakulásának. Az egereknél már bejött.
6. Az energiatermelő folyamatok nem működnek megfelelően
A mitokondriumok felelősek a sejtekben az energiatermelésért és annak raktározásáért. Ahogyan öregszünk, ezek az aprócska erőművek velünk öregszenek. Ha nem működnek megfelelően, olyan molekulák keletkeznek, amelyek károsíthatják a DNS-t. Szerencsére a tudósoknak egerekben már sikerült visszafordítani ezt a folyamatot.
7. Az anyagcserénk már nem olyan kiegyensúlyozott
A sejteknek alkalmazkodniuk kell a rendelkezésre álló tápanyagok mennyiségéhez, és ha nem tudják felmérni, mennyiből gazdálkodhatnak, vagy nem tudják megfelelően feldolgozni ezeket, abból baj lesz. Idővel például nehezebben „érzékelik”, hogy mennyi glükóz vagy zsír van a szervezetünkben. Vagyis öregkorban nem feltétlenül azért zsírosodnak el a sejtek, mert valaki sok nehéz ételt fogyaszt, hanem azért, mert ők nem tudnak mit kezdeni ezzel a tápanyaggal. Ez pedig hatással lehet olyan biokémiai folyamatokra, melyek a cukorbetegség kialakulásában játszanak szerepet.
8. A szöveteink nem regenerálódnak úgy, mint korábban
A legtöbb szövet képes a megújulásra, de ez a folyamat a korunk előrehaladtával lelassul, és ezért nő meg a sérülések veszélye. De íme a bővebb magyarázat: az őssejtekről mindenki hallott; ezek igazi jolly jokerek, hiszen egyes típusaiból az emberi szervezet minden sejttípusa előállítható. Felnőttként pedig főleg azért hasznosak számunkra, mert több szövetben is segítenek azok megújulásában és javításában. Sajnos idővel „kifáradnak”, egyre kevésbé lesznek aktívak, vagyis nem tudnak olyan mértékben osztódni.
9. Zavar támad a sejtek közötti kommunikációban
Ahhoz, hogy a szervezetünk működjön, a sejtjeinknek folyamatos kapcsolatban kell lenniük egymással, állandóan küldik és fogadják a jeleket. Időskorban azonban már nem megy nekik olyan jól a kommunikáció, lesznek sejtek, melyek nem regálnak majd megfelelően, innen pedig beindul egy ördögi kör. Az „öreg sejtek” miatt ugyanis gyulladás alakulhat ki, ami pedig megakadályozhatja a még működő, egészséges társaik közötti kommunikációt. A sejtek közötti kommunikációnak egyébként szerves része az endokrin rendszer, és komoly következményei lehetnek annak, ha a belső elválasztású mirigyeink által termel anyagok, vagyis hormonok (mint mondjuk, az inzulin) nem tudják átadni az „üzenetet”.
Összegzés
A kutatók még nem egészen értik, hogy ez a kilenc kijelentés hogyan is függ össze, de dolgoznak az ügyön, hiszen ez segít majd abban, hogy hatékonyabban vehessük fel a harcot az öregedéssel, illetve a vele együtt járó egészségügyi problémákkal és betegségekkel.
