A tüdőrák korai felismerése életmentő lehet: ezekre a jelekre figyelj!

Sokat tehetünk önmagunkért és a környezetünkben lévőkért, ha odafigyelünk a tünetekre, nem legyintünk egy elhúzódó köhögésre, tüdőgyulladásra, figyelünk a szervezetünk jelzéseire!

A tüdőrák olyan betegség, amely a legtöbb esetben csak akkor okoz tüneteket, amikor már áttéteket képezett. A tünetek sokfélék lehetnek attól függően, hogy hol található a daganat, és hogy a betegség melyik fázisában van a páciens. A tüdőrák típusát és a betegség előrehaladottságát különféle diagnosztikus eljárásokkal lehet meghatározni.

Szomorú statisztika

A tüdőrák nem egységes betegség: számos fajtáját ismeri az orvostudomány. Két fő típusa a kissejtes és a nem kissejtes tüdőrák – az előbbi az esetek körülbelül egyötödét, az utóbbi pedig a négyötödét teszi ki a diagnosztizált eseteknek.

A tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákbetegség. Hazánkban minden negyedik, rák okozta haláleset tüdőrák következménye, évente mintegy 8000 beteget diagnosztizálnak tüdőrákkal, és a lakosság számához viszonyított előfordulási és halálozási arány sajnos nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. Az Eurostat adatai alapján 2015-ben Magyarországon történt a lakosság számához képest a legtöbb tüdőrák általi haláleset (100 000 lakosból 89) a 28 uniós ország közül. A tüdőrák több mint kétszer annyi férfit érint, mint nőt, és leginkább az 50-70 éves korosztály a veszélyeztetett.

Milyen tünetek esetén gyanakodjunk?

Mivel a tüdőben kevés a fájdalomérzékelő receptor, ezért a daganat megjelenése eleinte nem jár fájdalommal, a beteg tünetmentes. A tünetek fokozatosan jelennek meg:

  • elsőként sok esetben tartós, száraz köhögés jelentkezik, mert a daganat irritálja a környezetét
  • további tünet lehet a véres köpet, amely esetén – a vér mennyiségétől függetlenül – fontos azonnal felkeresni az orvost
  • szintén gyanakvásra adhat okot az elhúzódó, visszatérő tüdőgyulladás – ez esetben a daganatsejt elzárja a légutak adott részét, a hörgők beszűkülnek, begyulladnak
  • jellemző lehet a légszomj, a rekedtség és a mellkasi fájdalom is

A betegség előrehaladtával a tünetek is változnak, attól függően, hogy hol, melyik szervben képzett áttétet a daganat.

Az egyik fő ok: dohányzás
Az egyik fő ok: dohányzásFotó: Shutterstock

Meg lehet előzni a tüdőrákot?

A statisztikák szerint a tüdőrákosok mintegy 90 százaléka dohányzott, vagy jelenleg is dohányzik. A dohányosok mellett azonban komolyan veszélyeztetve vannak a passzív dohányosok is. A tüdőrák tehát a legtöbb esetben megelőzhető a dohányzás mellőzésével. De vannak egyéb kockázati tényezők is, mint például munkahelyi ártalmak – kemikáliáknak, azbesztnek, radon gáznak való tartós kitettség –, vagy a genetikai hajlam, amelyre a családon belüli gyakori előfordulásból lehet következtetni.

A korai diagnózis fontossága

Minél korábbi stádiumban sikerül a tüdőrákot diagnosztizálni, annál nagyobb az esély arra, hogy személyre szabott, célzott terápiával legyőzhető a betegség, vagy hosszabb ideig fenntartható a megfelelő életminőség. Késői diagnózis esetén minderre kisebb az esély, illetve a daganat már valószínűleg áttétes, és kevésbé műthető. A vizsgálatok első lépéseként mellkasröntgen-felvétel készül, amelyet CT-vizsgálat és hörgőtükrözés – szövettani vizsgálat – követhet a biztos diagnózis felállítása érdekében.

Mit tartogat a jövő?

A rákbetegségekkel szembeni küzdelemben új irányok jelentek meg az elmúlt években. Ezek közül az egyik irány az onkolitikus viroterápia – egy vírusterápia –, mely kétféle hatásmechanizmussal veszi fel a küzdelmet a rosszindulatú daganatokkal szemben. Egyrészt a vírus kifejezetten a rákos sejtekben szaporodik, elpusztítva azokat. Másrészt a vírusfertőzés javítja az immunrendszer képességét arra, hogy felismerje ezeket a rákos sejteket. Az immunrendszer ennek hatására elpusztítja mind a fertőzött, mind a nem fertőzött rákos sejteket, gátolva a daganat további növekedését.

Egy másik ígéretes kutatási irány a géndiagnosztika, amely szerint a daganat génhiba eredménye, tehát nem a tumorsejtet kell elpusztítani, hanem a daganatsejt burjánzásáért felelős gént kell megtalálni és blokkolni, aminek ismeretében célzott, személyre szabott terápiára nyílik lehetőség.

Mustra