Egyszerűbb egészséges babákat nevelni, mint beteg felnőtteket gyógyítani, sok szülő mégsem törekszik eléggé a megelőzésre. Nem véletlen, hogy már kisgyermekkorban is népbetegség az elhízás.
“Az, hogy 12 hónapos kortól a baba már egyre többféle ételt kaphat, még nem jelenti azt, hogy mini felnőttként lehet, hiszen a tápanyag-, a vitamin- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől. Arról nem is beszélve, hogy ha a fejlődésben lévő csecsemő ízérzékelése a túl cukros vagy túl sós ételekhez szokik, később is csak ezeket az ízeket fogadja majd el” – hívta fel a figyelmet az Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.
Súlyos számok
Nem alaptalan az aggodalom: Jelenleg 41 millió ötévesnél fiatalabb gyermek túlsúlyos vagy elhízott világszerte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint pedig ez a szám 2025-re megduplázódhat. Sajnos a magyar szülők sem elég tudatosak, ha megelőzésről van szó: a legfrissebb kutatási eredmények alapján minden harmadik 1-3 éves gyermek rendszeresen kap olyan ételt, ami felnőttek számára készült, és a maximálisan ajánlott cukormennyiség több mint másfélszeresét fogyasztják nap mint nap. Márpedig a gyermekkori túlsúly a szívroham, a stroke, egyes mozgásszervi betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség előszobája lehet, hiszen a statisztikákból az is tisztán látszik, hogy az elhízott gyermekek többsége felnőttkorban is súlyproblémákkal küzd. Hazánkban a világátlaghoz képest magasabb a túlsúlyosak aránya: a felnőttek kétharmada érintett, és a legfrissebb hazai felmérés alapján minden ötödik 2 év alatti kisgyermek potenciálisan túlsúlyos vagy elhízott. Ennél is riasztóbb adat, hogy féléves korára minden tizedik csecsemő súlytöbblettel rendelkezik.
Nem kell mindent a génekre fogni
A háttérben sok esetben a helytelen korai táplálás áll: a szülők jelentős része a hozzátáplálás megfelelő időzítésével nincs tisztában és gyakran nem a megfelelő ételeket kínálják a babának. Például minden harmadik családban egyéves kor felett ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, ami miatt jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek be a szervezetükbe, mint amennyire szükségük lenne.
Már csecsemőkorban is túl sok cukorral tömjük a gyerekeket
„Egyéves kor felett a babák jelentős hányadának az ajánlottnál magasabb a koleszterin-, foszfor- és (a túl sós ételek miatt) a nátriumszintje, viszont kevesebb kalciumot, vasat, és D-vitamint visznek a szervezetükbe. A korai tehéntejfogyasztás is megterheli az emésztőrendszerüket, hiszen a tehéntej sokkal több fehérjét és nátriumot tartalmaz, mint amire a babák szervezetének szüksége van, míg vastartalma például jóval elmarad a korosztály szükségletétől” – hangsúlyozta Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, majd hozzátette, az is aggasztó tény, hogy 1 éves kor felett csaknem minden baba a maximálisan ajánlott napi 12 gramm több mint másfélszeresét, naponta átlagosan 19 gramm cukrot fogyaszt. “A szülők többsége talán nem is sejti, milyen könnyű átlépni az ajánlott adagot, hiszen egy bögre instant kakaó vagy egy készen kapható túródesszert is fedezheti a napi cukormennyiséget” – fűzte hozzá a szakértő.
Egyszerűbb egészséges babákat nevelni, mint beteg felnőtteket gyógyítani
Ehhez azonban már a magzatkori táplálást is tudatosan kellene csinálni. De mégis hogyan lehetnek a szülők tudatosabbak? Többek között ebben nyújt segítséget az Első 1000 nap nevű program, amelynek weboldalán arról is egy csomó hasznos tudnivalót találsz, hogy mi mindent tartalmazzon egy szoptató anyuka étrendje. “A kismama táplálkozása, majd a születést követően az anyatejes táplálás és a megfelelő hozzátáplálás soha vissza nem térő lehetőség arra, hogy megalapozzuk gyermekünk egészségét, és olyan felnőttkori népbetegségeket előzzünk meg, mint az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a cukorbetegség” – foglalta össze Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.
