Kipróbáltuk az Indonéz Nagykövetség menzáját, és már a legelején leszögezhetjük, hogy életünk eddigi legjobb menzája volt: inkább emlékeztetett ugyanis egy néhány fős vendégségre, ahol odafigyeléssel készítik az ételeket a vendégseregnek, semmint egy ízekben szegény, spórolós menzára.
Eltűnik a Fish Mac a McDonald’s-okból, írja a Die Welt.
Kicsit extrémebb megoldására bukkantunk az afrodiziákumok terén, amire szükségünk is volt, hiszen a múlt héten elvégzett csokiteszt valójában nem hozta meg a beígért hatást.
Fantasztikus piaci rést fedezett fel a könyvkiadásban Cserna-Szabó András és Darida Benedek.
Az arckrémek és balerinacipők között tényleg nem fricskának és nem is provokációnak szánjuk, de most már egyszerűen muszáj beszámolnunk arról, hogy a világ kulináris központjában, New York-ban végérvényesen kitört a malachús őrület.
A függőség viszonylag egyszerűen definiálható: valami, ami nélkül nem tudunk létezni, dolgozni, normális életet élni.
New Yorkban a hamburger reneszánszát éli.
"Ha olyan íze van a frissen vásárolt tejnek, mintha kicsavart kartonlevet innánk, minden valószínűséggel az első sorban lévő dobozok egyikét vittük haza" - olvashatjuk a MSNBC honlapján.
Nyáron esküvőkön, más évszakban hivatalos, vagy privát rendezvényeken, fogadásokon találkozunk a koktélparti műfajával.
„Na még egy hal, így már három együtt kerül 15 euróba! Elviszed?” – ilyeneket, meg ennél sokkal durvábbakat kiabálnak öblös hangjukon a hamburgi halpiac árusai a leendő vevőnek.
(Ha már trópusi éghajlat uralkodik nálunk is, akkor miért ne kölcsönözzük ki az ehhez szokott népek ételeit, bizonyára ők tudják a legjobban, mivel lehet ilyen klímában túlélni.) A shrikhand egy népszerű és elterjedt nyugat-indiai hagyományos édesség, amely India Maharashtra régiójából származik.
Az, hogy Amerikában szinte mindenki túlsúlyos, akkor válik érthetővé, amikor ideutazunk és a világon mindenhol egyforma, és éppen ezért kiszámítható Subway szendvicsen túl akarjuk megoldani az étkezést.
