Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nemzeti imádságaink sorába egy műdal is felzárkózott a rendszerváltoztatást követően. A Székely himnuszról azonban kevesen tudják, hogy sem a dallama, sem a szövege nem himnusznak készült, sőt, nem is ez volt a címe eredetileg.
Több évtizednyi elhallgatást követően énekelhették tízezrek ismét az azóta a Székelyföld nemzeti imádságává lett dalt, melyet szinte minden magyar ismer, éljen bárhol a világon. Videós összeállításunkban beleshetsz a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállításába, és megismerheted a Székely himnusz történetét is
A magyar mondavilág elemeivel dúsan átszőtt szöveget 1921-ben írta meg Csanády György. A zenét Mihalik Kálmán szerezte, nem himnusznak, hanem az 1920-as évek Trianon sebeitől lábadozó magyarságának szánt misztériumjátékként.
A Székely himnusz nem himnusznak íródott
A vers címe eredetileg Bujdosó ének volt, és egy idei csupán kantátának nevezték. A ma is ismert nevet a zenét szerző, Mihalik György temetéséről szóló újságcikkben említette a szöveg írója először. Az alábbi sorok azonban jóval később, Észak-Erdély 1940-es visszacsatolása alkalmával jelentek meg a lapokban:
Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba király a csillagösvényen.
A visszaemlékezések alapján azonban már ezt megelőzően is szájról szájra terjedt a dal, főként az Erdélyből Magyarországra menekült értelmiség, illetve az itt tanuló egyetemisták segítségével, melyek közé a szerzők is tartoztak. 1920-ban Csanády György négy társával együtt alapította meg a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) nevű önsegélyező kulturális szervezetet, hogy a román elnyomás elől menekülő székely diákokat képviseljék.
Börtön várt arra, aki meghallgatta
Az 1946-os fordulatot, a második világháború háború elvesztését, és Észak-Erdély visszacsatolását követően mind Magyarországon, mind Romániában tilos volt énekelni, a Székely himnusz felkerült a betiltott dalok listájára. Romániában ráadásul nemcsak énekelni nem szabadott, az is több hónapos börtönbüntetésre számíthatott, aki egyáltalán meghallgatni merészelte.
Míg Európában titokban, a kivándorolt, amerikai magyarok között fennhangon énekelték, sokszor picit más szöveggel, ennek köszönhetően élte túl a majdnem öt évtizednyi tilalmat és alakult át egy sora az eredetihez képest.
1989 végére mindkét államban lekerült a tiltólistáról, 2009. szeptember 5-én pedig a Székelyudvarhelyen megrendezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen a képviselők határozatban fogadták el Székelyföld hivatalos himnuszaként. (Címlapképünk forrása Fortepan / Klenner Aladár)
Tudtad? Észak-Erdély visszacsatolásáról már videófelvétel is készült.
