festés művészetterápia alkotás

Jómagam azok közé tartoztam, akik szívesen vették a kezükbe a ceruzát vagy az ecsetet, de emlékszem, milyen csalódott voltam, amikor középiskolásként kettest kaptam rajzórán a Monge-féle vetületi ábrázolásra. Szerencsére egyre többen vannak, akik felnőttként ismét felfedezik, hogy alkotni jó: akár saját képzelőerőnket használjuk, akár csoportos élményfestésen veszünk részt, garantáltan más élményekkel gazdagodunk, mintha a csonkolt kocka axonometrikus képét igyekeznénk papírra vetni ötös osztályzat reményében.

Élményfestés profi segítőkkel 

„A festészet ősidőktől kezdve velünk van, nagyon régi kifejezésmódja az emberiségnek. A festés szinte mindenkit vonz, viszont sokszor érezhetjük azt, hogy ezt annak áll »jogában« űzni, aki ért is hozzá. Pedig nem szükséges művésznek lenni ahhoz, hogy örömet leljünk a festésben, ehhez mindenkinek ügyességtől függetlenül joga van” – vallja Sávai Rita, a FessNeki Stúdió egyik ötletgazdája. Rita és csapata azoknak kínál lehetőséget a festésre, akik semmilyen kapcsolatban nem állnak ezzel a művészeti ággal, viszont úgy érzik, hogy szívesen ragadnának ecsetet. Az élményfestés során a résztvevők előre kiválasztják, milyen képet szeretnének megfesteni, majd csoportosan, képzett instruktorok segítségével létre is hozzák azt. Az instruktorok mindeközben tanácsokkal, tippekkel látják el a festeni vágyókat.

Sikerélménnyel is gazdagodnak

„Az élményfestés alapvetően közösségi esemény, melynek során másokkal közösen, de mégis önállóan alkotunk. Már ennek is van egy szociális esemény érzete, ahol kibontakoztathatjuk a bennünk rejlő kreativitást, és láthatjuk, hogy mások hogyan közelítik meg ugyanazt az alkotási folyamatot” – mondja Sávai Rita. A napjainkban szintén népszerű számozott kifestőkhöz képest az élményfestés vonzereje nem csak a közösségi élményben rejlik: „Mindenkit arra bátorítunk, hogy játsszon a színekkel, merjen kipróbálni ötleteket, de közben végig segítjük a munkát, hogy a végeredmény valóban olyan legyen, amilyennek az elkészítője megálmodta. Az a célunk, hogy a vendégek sikerélménnyel és egy olyan festménnyel távozzanak, amelyre igazán büszkék.” A visszajelzések szerint sokaknak sikerült a negatív iskolai élményeket maguk mögött hagyva sikerélménnyel gazdagodniuk, és megtapasztalni, hogy az alkotás milyen erős hatással lehet rájuk.

Népszerűek a tájképek

Az élményen kívül a résztvevők betekintést nyerhetnek a technikai megvalósítás trükkjeibe is: „Sokakat érdekel a vizualitás mellett a technikai megvalósítás is, például vizes témák esetében a tükröződés vagy a fény-árnyék kategóriák. Sokan próbálják ki különleges technikáinkat, úgymint a fekete vásznas festés, illetve az absztrakt folyatós technika” – árulja el. A résztvevők 150 kép közül választhatnak, a legnépszerűbbek a tájképek, amelyek valamilyen idilli környezetet (erdő, tengerpart, hegyek) ábrázolnak.

Választásaink árulkodnak

Clark Glória pszichológus-művészetterapeuta szerint nem véletlen, hogy melyik képre esik a választásunk, amikor valamit lemásolunk: „Ahogyan Jung mondta, a választásainkban is benne vagyunk. Valamit megragadott az eredeti művész abból, ami bennünk is megtalálható, vagy amit már mi is megtapasztaltunk. Amikor lemásoljuk valaki más munkáját, akkor inkább az alkotás befelé irányuló hatása érvényesül, hiszen belemélyedünk, sokáig nézzük, megpróbáljuk megismerni, megérteni, hagyjuk, hogy hasson ránk. Először arra rezonálunk, ami közös bennünk, aztán el is kezdünk belőle új dolgokat beépíteni magunkba.”

Meghallhatjuk a tudattalanból érkező üzeneteket

A művészetterápia a verbális módszerekkel nem vagy nehezen megközelíthető lelki tartalmak kifejezésére alkalmas. A Katarzisz Komplex Művészetterápiás Módszer foglalkozásain például a résztvevők relaxáció után vetik papírra azokat a belső képeket, amelyek egy vers, egy zenemű vagy a terapeuta kérdései nyomán tolultak fel bennük. A módszer kidolgozója, dr. Antalfai Márta szerint mindannyiunkban ott van a teremtő-, alkotóképesség, amely megnyilvánulásra törekszik. Az alkotás mint az önkifejezés kreatív formája segít meghallani a tudattalanból érkező „üzeneteket”, ezáltal önmagunk megismerésében és a lelki egészségünk megőrzésében egyaránt fontos szerepet tölt be.

A színek kifejezik a lelki tartalmainkat

Clark Glória – aki maga is a Katarzisz Komplex Művészetterápiás Módszer oktatója – szerint árulkodó az is, hogy milyen színeket használunk egy adott alkotás során: „ Az alkotás és a színek használata által kifejezzük belső állapotunkat, lelki tartalmainkat, ugyanakkor ahogyan alkotunk és rátesszük a színeket a papírra vagy vászonra, ez vissza is hat ránk. Ha feszít belülről egy érzés, vagy meg akarok ragadni egy bennem lévő hangulatot, olyan színeket fogok választani tudatosan vagy tudattalanul, amelyek valahogyan kifejezik ezt. Ahogy látom megjelenni ezeket a színeket a lapon, megélem, hogy ezek az érzések meg tudnak »testesülni«, kívülre kerülnek, és azonnali visszacsatolást kapok, hogy igen, ezt akartam, vagy nem, itt még hiányzik valami, egy kis vibráló vörös vagy felfrissítő zöld.”

Flow-élmény és megnyugvás

Az alkotás során sokszor bennünk gomolygó, de szavakkal ki nem fejezhető érzelmeket, élményeket élünk meg, és ezek „kiürülése” nyugtatólag hat ránk. Az önkifejezés, a mozgásos feszültséglevezetés, az összpontosítás, a kreatív „játék” öröme sokaknak jelent flow-élményt alkotás közben. „Amikor maximális koncentrációval alkotunk, és a külvilág szinte megszűnik létezni, valószínűleg flow-élményt élünk át. De bármilyen alkotás hasznos a psziché számára. Úgy is alkothatunk, hogy közben nem is figyelünk oda teljesen: például beszélgetünk valakivel, vagy firkálunk az értekezlet közben, mégis, a végeredmény nagyon kifejező lehet. Ilyenkor még talán jobban meg is mutatkoznak a tudattalan tartalmak, mert kevésbé kontrolláljuk a fejünkkel azt, ami a papírra kerül” – véli a szakember.

Bátran kísérletezzünk!

Szerencsére ma már számtalan kreatív eszköz elérhető, így kipróbálhatjuk, mennyire más élményt tudnak nyújtani a különböző technikák. „Az akvarelltechnika az intenzív, szétfolyó színeivel sokat tud segíteni az érzelmek áramlásának megélésben, míg egy ceruzarajz inkább a tudatosabb, kognitívabb élménymegragadást segíti” – magyarázza a pszichológus. „Általában mindenkinek megvan a maga kedvenc technikája, ami legjobban segíti az ő önkifejezését, de érdemes minél több technikát kipróbálni, és megtapasztalni azok különböző hatásait. Sőt, azt mondanám, hogy ha valaki fejlődni akar, akkor azzal dolgozzon, ami a legtávolabb áll tőle. Hogy egy példát is mondjak erre: művészetterapeutaként gyakran bátorítom a kissé tisztaságmániás, túlzottan pedáns klienseket arra, hogy alkossanak agyaggal, hiszen az olyan, mintha a földdel, sárral dolgoznának, és ez segíthet oldani a kosszal szembeni fóbiákat” – árulja el Glória. „De az összes technikának van fejlesztő, gyógyító hatása, tehát érdemes elengedni a gátlásokat, a teljesítménykényszert, és élvezni a kreatív önkifejezés és a játékos alkotás örömét.”