Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csernobili atomkatasztrófát követően egy különös formájú anyag kezdett testet ölteni a négyes reaktor alatt. Ma már csak elefántlábnak nevezik. Megmutatjuk.
Negyven évvel ezelőtt az egész világot alapjaiban rengette meg az, ami Csernobilban történt. Az emberfeletti mentési munkálatokat követően figyeltek fel a reaktor helyreállításán dolgozók egy soha nem látott folyamatra, melynek következtében az olvadt kórium formát öltött.
Az emberiség története során mindössze öt alkalommal fordult elő, hogy úgynevezett kóriumláva alakult ki a radioaktív atomhulladékból, ezek egyike éppen Csernobilban történt. A kóriumot a világ legszennyezőbb anyagaként tartja számon a tudomány.
A legszennyezőbb anyag válik szoborrá Csernobil alatt
Bár annak, hogy kórium jöhessen létre, a valószínűsége meglehetősen kicsi, az atomreaktorokban a veszély minden pillanatban fennáll.
Amikor egy atomreaktor részleges vagy teljes leolvadásakor az urán-dioxidot tartalmazó cirkóniumötvözetből készült fűtőszálak radioaktív törmeléke grafittal, betonnal, vagy a reaktorban lévő más anyagokkal keveredik, kórium jöhet létre. Az anyag nevét az angol mag (core) szóból kapta, a kémiai vegyületek szokásos utótagját hozzá illesztve.
Laboratóriumi tesztek során megállapították, hogy az olvadt kóriumláva óránként 30 centiméter mélyen hatol be a betonba, és bár maga a láva idővel lehűthető, évszázadokig radioaktív marad, ezért el kell zárni a külvilágtól, ahogy Csernobilban is tették a betonszarkofággal.
Ha ugyanis a fenti módon létrejött keverék vízzel találkozna, akár fel is robbanhatna.
Nem csak Csernobilban van kórium
A laboratóriumi körülmények között is előállítható kórium egy-egy komolyabb reaktorbaleset során is kialakulhat, ilyen volt eddig
- az 1979-es pennsylvaniai Londonderry automerőművében bekövetkezett részleges atomreaktor-leolvadás,
- a csernobili, 40 évvel ezelőtti baleset során létrejött, úgynevezett elefántláb, és
- a 2011-es fukusimai baleset, amikor nem is egy, de három reaktorban is megtörtént ugyanez.
Fukusimában az 1-es, 2-es és a 3-as forralóvizes reaktorokban egyaránt kiterjedt a pangó gőz az aktív zóna felett, ami miatt a reaktor belső részei túlhevültek.
A Csernobilban történt eseményeknek köszönhetően jött létre az elefántlábnak nevezett képződmény, az az egyméteres, egy elefánt lábára hasonlító, mintegy 2 tonnás, megszilárdult kórium darab, mely az egykori 4-es reaktor egyik folyosóján alakult ki. Bár megközelíteni tilos, mégis évről évre készítik a lelkes urbexesek a videókat róla. A beszámolók szerint nem véletlen, hogy nem lenne szabad a közelébe menni, hiszen már 30 másodpercnyi ott-tartózkodást követően
- szédülést és erős fáradtságot érezhetnek a jelen lévők,
- két perc után súlyos sejtkárosodás léphet fel szervezetükben,
- négy perc után hányás, hasmenés és láz jelentkezhet,
- öt perc után pedig halálos dózisú sugárzás érheti a testet.
Az elmúlt évek során újra és újra felmerül egy atomkatasztrófa vagy atomháború lehetséges forgatókönyve, így számba vettük azt is, mi történne Európával ebben az esetben.
