A csernobili atomkatasztrófát követően egy különös formájú anyag kezdett testet ölteni a négyes reaktor alatt. Ma már csak elefántlábnak nevezik. Megmutatjuk.
Sokan hiszik, hogy a 40 éve bekövetkezett atomkatasztrófát követően Csernobil és környék elnéptelenedett, de a valóságban voltak, akik már néhány nap után visszamentek otthonaikba.
Negyven év telt el a világtörténelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája óta. A csernobili erőmű környéke ma nagyrészt elhagyatott, a körülötte kialakított lezárt területet visszafoglalta a természet.
Újabb aggasztó jelentés figyelmeztet arra, hogy a csernobili atomerőmű sérült védőszerkezete már nem képes teljes biztonsággal ellátni feladatát. A szakértők szerint ha a helyreállítás késlekedik, akár a régi szarkofág szerkezeti állapota is tovább romolhat, ami komoly nukleáris kockázatot jelenthet Európa számára.
A nemzetközi nukleáris felügyelet már múlt év végén figyelmeztetést adott ki arról, hogy kritikus állapotba került a csernobili atomerőművet borító védőszerkezet, miután egy 2025. februári dróntámadás károkat okozott benne.
Irán egyetlen atomerőműve sem kerülheti el a háborús veszélyt – ezt jól mutatja, hogy az éjszakai hírek szerint mellette csapódott a földbe egy rakéta vagy drón. Egy közvetlen találat akár a csernobili katasztrófához hasonló helyzetet is előidézhet.
Egy friss tanulmány azt vizsgálta, hogy a Csernobilban történt atomkatasztrófa túlélőinek gyermekeiben megjelenik-e a sugárzásnak való kitettség romboló hatása. Olyan genetikai elváltozásokat kerestek, melyek csak a gyerekekben jelennek meg, vagyis azt nem a szüleiktől örökölték. Az eredmény szerint van ilyen hatás, ám az egészségkárosítása messze nem olyan jelentős, mint azt gondolnánk.
A csernobili atomkatasztrófát követően szinte lakatlanná vált Pripjaty és környéke erőteljesen foglalkoztatja a közvéleményt. A növény- és állatvilágot is folyamatosan monitorozzák, most azonban a környéken szokatlan állatot észleltek: egy fiatal farkast.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a csernobili atomerőművet borító szerkezet már nem véd megfelelően, ezért elengedhetetlen a helyreállítása.
Egy gombafaj rendületlenül terjed a csernobili négyes reaktor belsejében: az emberi életre veszélyes sugárzás számára táplálék.
A csernobili katasztrófa évtizedekkel az atomreaktor 1986-os robbanása után is érezteti hatását. Nemcsak az állatvilág alakult át a sugárterhelés miatt, de úgy tűnik, más élelőnyekre is hatott a folyamatos sugárzás.
A csernobili tiltott zóna évtizedek óta vonzza a kutatókat és a kíváncsi turistákat, akik most kékes szőrű kóbor kutyákat figyeltek meg az elhagyatott területen. A látvány elsőre sokakat megdöbbentett, és természetesen azonnal megindultak a találgatások, vajon a sugárzás okozhatta-e az állatok különös színét.
