Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy friss tanulmány azt vizsgálta, hogy a Csernobilban történt atomkatasztrófa túlélőinek gyermekeiben megjelenik-e a sugárzásnak való kitettség romboló hatása. Olyan genetikai elváltozásokat kerestek, melyek csak a gyerekekben jelennek meg, vagyis azt nem a szüleiktől örökölték. Az eredmény szerint van ilyen hatás, ám az egészségkárosítása messze nem olyan jelentős, mint azt gondolnánk.
Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa során egy reaktorbaleset következtében hatalmas mennyiségű ionizáló sugárzás jutott a környezetbe. A robbanást követően több százezer ember vett részt a mentésben és a kárelhárításban. Az akut sugárártalmak és a pajzsmirigyrák kockázatának növekedése jól ismert következmény volt. Ami azonban évtizedeken át nyitott kérdés maradt, az az, hogy a sugárzás genetikai nyomai vajon továbbadódhatnak-e a következő generációnak.
Örökölt sugárzási problémák?
Egy friss, a University of Bonn kutatóinak vezetésével készült vizsgálat nem egyszerűen azt nézte meg, hogy a sugárzásnak kitett szülők gyermekeiben több-e az új genetikai hiba. A kutatók egy ennél specifikusabb jelenséget kerestek, az úgynevezett clustered de novo mutációkat, röviden cDNM-eket. - írja a nature.com.
A „de novo mutáció” olyan új genetikai eltérést jelent, amely a gyermekben jelenik meg, de egyik szülő DNS-ében sem mutatható ki.
A „clustered”, vagyis klaszterezett forma pedig azt jelenti, hogy nem egyetlen elszigetelt változásról van szó, hanem két vagy több, egymáshoz nagyon közel elhelyezkedő mutációról a DNS-ben.
A DNS kettős szálból álló szerkezet. Az ionizáló sugárzás képes úgynevezett reaktív oxigénfajtákat létrehozni – ezek rendkívül reakcióképes molekulák, amelyek károsíthatják a sejteket. Ilyen károsodás lehet a DNS-szálak törése is. Ha a sejt javítómechanizmusai nem teljesen hibátlanul állítják helyre a törést, akkor a javítás helyén több, egymáshoz közeli genetikai változás maradhat vissza.
A kutatók szerint ezek a cDNM-ek ilyen, sugárzás által kiváltott törések „lenyomatai” lehetnek.
Így vizsgálták Csernobil hatását
A vizsgálatban teljes genomszekvenálást (a teljes örökítőanyag részletes feltérképezését) végeztek három csoport gyermekein. Az egyik csoportba 130 csernobili takarítómunkás utódai tartoztak, a másikba 110 német katonai radarkezelő gyermekei – ők valószínűleg munkájuk során krónikus sugárterhelésnek voltak kitéve –, míg a kontrollcsoportot 1275, sugárzásnak nem kitett szülő gyermekei alkották.
Az eredmények szerint a cDNM-ek átlagos száma gyermekenként
2,65 volt a csernobili csoportban, 1,48 a radarkezelők gyermekeinél, és 0,88 a kontrollcsoportban.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a mérési zaj (az adatokban elkerülhetetlenül jelen lévő pontatlanság) miatt ezek a számok valószínűleg kissé túlbecsültek, de az eltérés így is egyértelmű – vagyis a véletlennel nem magyarázható.
Emellett azt is megfigyelték, hogy azon szülők gyermekeiben, akiket a becslés szerint magasabb sugárzás ért, több mutáció alakult ki, ami úgynevezett dózis–hatás összefüggésre utal.
Fontos azonban, hogy a vizsgálat nem talált magasabb betegségkockázatot a sugárzásnak kitett szülők gyermekeiben.
Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a kimutatott mutációk jelentős része a genom nem kódoló régióiban helyezkedik el. A nem kódoló DNS olyan szakasz, amely nem közvetlenül fehérjék előállításához szolgáltat információt, így sok esetben kisebb a valószínűsége annak, hogy közvetlen betegséget okoz. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a fogantatáskor idősebb apák gyermekei esetében ismerten több új mutáció jelenik meg, és az ehhez társuló egészségügyi kockázat magasabb lehet, mint az a kockázat, amit ebben a tanulmányban vizsgáltak.
A vizsgálatnak vannak korlátai. Mivel a kezdeti sugárterhelés évtizedekkel ezelőtt történt, a dózisokat korabeli feljegyzések és akkori mérőeszközök adatai alapján kellett megbecsülni – ami érthető módon nem éppen pontos adatszerzés.
A részvétel önkéntes volt, ami torzíthatta az eredményeket, hiszen azok, akik úgy gondolták, hogy jelentősebb sugárzásnak voltak kitéve, nagyobb eséllyel csatlakozhattak a kutatáshoz.
Tetszett ez a cikk? Olvass el még egyet: tudtad, hogy nem minden élőlényt pusztít el a sugárzás, van, amelyik kifejezetten emiatt él a csernobili erőműnél?
