Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy gombafaj rendületlenül terjed a csernobili négyes reaktor belsejében: az emberi életre veszélyes sugárzás számára táplálék.
A jövőben ez a gombafaj védheti meg az asztronautákat az űrbéli sugárzástól, írja a Science Alert.
A Cladosporium sphaerospermum nevet viselő, fekete gombafaj a feltételezések szerint a benne megtalálható melanin révén képes arra, hogy az ionizáló sugárzást úgy használja fel, ahogyan a növények a fényt a fotoszintézis révén hasznosítják.
A folyamatnak neve is van, radioszintézis – azonban egyelőre a kutatók sem tudják bebizonyítani, hogy miért vagy hogyan működhet mindez.
Már az 1990-es években fény derült arra Nelli Zsdanova és társai terepmunkájának köszönhetően, hogy egészen sok gombafaj él Csernobilban. Összesen 37 típust azonosítottak, közös tulajdonságuk a sötét színük, melyet a melanin nevű pigment okoz.
A legjellemzőbb a Cladosporium sphaerospermum jelenléte: ez a gomba bizonyult a leginkább sugárszennyezettnek is mind közül. Furcsa ugyanakkor, hogy ez az emberre igencsak veszélyes sugárzás ebben a gombában semmiféle kárt nem tud okozni.
A csernobili élet furcsa játéka a gomba
A tudósok ezt követően jutottak arra a feltételezésre, hogy a klorofill szerepét a melanin teljesíti a fotoszintézishez hasonló folyamatban – miközben védelmet is nyújt a káros hatások ellen.
Azt, hogy a kozmikus sugárzással mit kezd a gomba, már a Nemzetközi Űrállomás falán is kipróbálták:
agar-agart és Cladosporium sphaerospermumt helyeztek Petri-csészékben az űrállomás külső felületére. A csernobili gomba valóban kevesebb sugárzást engedett át, mint az agar-agar.
A pontos folyamatot ugyanakkor nem sikerült megfejteni, és más melanint tartalmazó gombák sem mutatják ugyanazt a típusú viselkedést, amit a Csernobilban pompásan boldoguló a Cladosporium sphaerospermum.
