A nemzetközi nukleáris felügyelet már múlt év végén figyelmeztetést adott ki arról, hogy kritikus állapotba került a csernobili atomerőművet borító védőszerkezet, miután egy 2025. februári dróntámadás károkat okozott benne.
Az ellenőrzések alapján a hatalmas acélburkolat már nem képes maradéktalanul ellátni alapvető funkcióját, így nem biztosít megfelelő szigetelést a radioaktív anyagok visszatartására. A G7 országok külügyminiszterei ezért egy több százmillió eurós helyreállítási program finanszírozásáról tárgyalnak – adta hírül a Reuters.
Megroppant Csernobil biztonsági rendszere
Az 1986-os csernobili katasztrófa után egy ideiglenes betonszarkofág fedte le a sérült reaktort, amelyet mindössze néhány évtizedes élettartamra terveztek. Ezt később egy korszerűbb, több mint száz évre szánt védőburkolat váltotta fel, amelynek célja a radioaktív anyagok környezetbe jutásának megakadályozása volt.
A legfrissebb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a szerkezet már nem tölti be teljes mértékben ezt a szerepet. Múlt februárban egy dróntámadás következtében tűz ütött ki a külső acélhéjon, amely megrongálta a burkolat egyes részeit. Bár a teherhordó elemek és a monitoring rendszerek nem szenvedtek súlyos károsodást, a szigetelési képesség romlása komoly kockázati tényezővé vált.
A helyzet politikai feszültségeket is gerjesztett
Ukrajna Oroszországot tette felelőssé a támadásért, amit Moszkva visszautasított. A felelősség kérdése ugyanakkor nem változtat azon, hogy a létesítmény állapota sürgős beavatkozást igényel.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetése egyértelművé tette, hogy a további állapotromlás megelőzése kulcsfontosságú. A cél nem csupán a jelenlegi károk helyreállítása, hanem a nukleáris biztonság hosszú távú garantálása is.
A legnagyobb veszélyt az jelentheti, ha radioaktív por kerül a levegőbe, azonban ennek esélye jelenleg még alacsony.
Nemzetközi szinten is napirendre került a kérdés
A G7-országok külügyminiszterei egy mintegy 500 millió eurós helyreállítási program finanszírozásáról tárgyalnak a napokban. A tervek szerint a munkálatok összehangolásában kulcsszerepet játszhat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank.
A világ vezető ipari államait tömörítő G7 az 1970-es évek közepén, 1976-ban nyerte el mai formáját, amikor Kanada csatlakozott az addig hat országot összefogó együttműködéshez. A csoport tagjai: Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada.
A Franciaországban zajló G7-találkozó első napján Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szervezetnek vezető szerepet kell vállalnia a szükséges források előteremtésében.
A jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette Irán egyetlen atomerőművének esetleges sérülése akár a csernobilihez mérhető következményekkel járó helyzetet is előidézhet.
