Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a csernobili atomerőművet borító szerkezet már nem véd megfelelően, ezért elengedhetetlen a helyreállítása.
A csernobili atomerőművet borító védőburok már nem képes ellátni fő védelmi szerepét a februári dróntámadás után – állapította meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Megsérült a csernobili atomerőmű védőpajzsa
A szervezet ellenőrei megállapították, hogy az 1986-os katasztrófa helyszínére épített hatalmas szerkezet „elvesztette elsődleges biztonság funkcióit, beleértve a szigetelési képességét” – idézte a BBC az ügynökség jelentését.
Februárban Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy célba vette az atomerőművet, de ezt a Kreml tagadta.
A csernobili katasztrófa után az egykori Szovjetunió szarkofágot emelt a reaktor fölé, ám ennek élettartama csak 30 év volt. Ezért szükséges volt egy védőburkolat építése, amely megakadályozza a radioaktív anyagok kiszivárgását a következő 100 évben.
A dróntámadás tüzet okozott az acélszerkezet külső burkolatában, de a héj teherhordó szerkezetei és a megfigyelőrendszerek nem szenvedtek maradandó károsodást.
Emellett néhány javítást korábban elvégeztek a tetőn.
Gyors és átfogó helyreállításra van szükség
Rafael Grossi, az IAEA főigazgatója azonban kijelentette: „A további romlás megakadályozása és a hosszú távú nukleáris biztonság garantálása érdekében továbbra is elengedhetetlen a gyors és átfogó helyreállítás.”
Jim Smith, a brit Portsmouthi Egyetem professzora – aki a csernobili katasztrófa következményeit vizsgálta – úgy véli, nincs ok a pánikra. Szerinte a legnagyobb veszélyt a radioaktív por felkavarása és levegőbe jutása jelenti, de ennek alacsony a kockázata. A szennyezett port ugyanis a vastag betonszarkofág tartja vissza.
