Vincent van Gogh életének egyik legkülönösebb és legtermékenyebb időszaka egy dél-franciaországi elmegyógyintézethez kötődik. A hely egyszerre jelentett számára menedéket, gyógyulási kísérletet és szabad alkotói műhelyt.
A nagymamák kedvenc időtöltésére hajlamosan vagyunk úgy tekinteni, mint csupán egy békés hobbira, amely kellemesen kitölti a délutánokat. Pedig a kötés ennél jóval többről is szól.
A rajzolás, az írás, a zene vagy bármilyen területen az alkotás mérhető változásokat idézhet elő az idegrendszerben.
Ami másnak kidobásra ítélt lom, az Rónaszéki Zoltánnak maga a múzsa. Mindegy, hogy lengéscsillapító, dugattyú, fűrészlap vagy anyacsavar, a törött, rozsdás alkatrészekből is csodák születnek. Szó szerint szemétből épít kincset.
A világ talán legismertebb szobra, Michelangelo Dávid címet viselő alkotása kavart nagy vihart idén egy amerikai iskolában – de mit szóltak volna ugyanitt, ha az összeállításunkban szereplő alkotásokat mutatják meg a szobor helyett gyermeküknek?
A színekkel való játék nem csak a gyerekeknek való: akár saját fantáziánkat használva alkotunk, akár csoportos élményfestésen veszünk részt, akár művészetterápiás foglalkozásra járunk, az alkotás örömét és nyugtató erejét mindenképpen megtapasztalhatjuk.
Mint írja, tegező viszonyban van a halállal. Keresztury Tibor első lépéseit a patológián tette meg, ritka neurológiai betegsége pedig csak a boncoláskor lesz teljes bizonyossággal diagnosztizálható. A József Attila-díjas írónak gyerekkorától kezdve vannak tapasztalatai a testi-lelki szenvedésről. Az avasi pincesor tövében nőtt fel, látta az ott élőket sújtó nyomort, később maga is megjárta a függőség és a depresszió mélységeit. Letaglózó élményeiről kíméletlen őszinteséggel számol be új könyvében, mégis olyan humorral, öniróniával és nyelvi megoldásokkal képes feleleveníteni ezeket a fiktív elemekkel átszőtt epizódokat, hogy nemcsak megrendülni, de nevetni is lehet rajtuk. Interjú a Hűlt helyem című regényről.
Május 30-tól elérhető a Netflixen Visky Ábel kreatív dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából, amely nemrég nyerte el a legjobb magyar alkotásnak járó díjat a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon. Súlyos testi sértésért, rablásért elítélt apák írnak benne meséket otthon lévő gyerekeiknek. Azt is nyomon követhetjük, ahogy a történetekből a stáb segítségével csodálatos animációs filmek készülnek – a fogvatartottak és gyerekeik, hozzátartozóik főszereplésével. Viharral küzdő halászok, a szüleit kereső malacka, túrógombóc, kolbásznak való sárkány és egy rejtélyes hatalommal bíró királyi fogsor. Képesek-e a mesék áthidalni a civil élet és a börtön világa közti szakadékot? Milyen változásokat indíthat el a közös alkotás élménye? A film kapcsán Fiáth Titanilla korábbi börtönpszichológussal beszélgettünk.
Beszélgetések a filozófussal című sorozatunk legújabb részében a zsenialitás témakörét vizsgáljuk Török-Szabó Balázzsal.
A kreativitás az alkotó ember legfőbb ismérve és legjobb segítsége; van, akinek több van belőle, van, akinek kevesebb. De szerencsére vannak módszerek, amikkel lehet fejleszteni, ezeket mutatjuk meg.
Írsz naplót, vagy blogot a gyerekeidről? De legalább a fotókat előhívatod, amiket a családról készítesz, vagy ott porosodik kiírva néhány soha elő nem vett, és meg nem nézett DVD-n? Bemutatjuk nektek Ronit, aki idén már hetedik éve vezeti hétről hétre a családi naplót. Fotók, írott sztorik jó és rossz dolgokról, apró és fontos eseményekről, évente egy albumba fűzve, nemcsak az utókornak.
