A fővárosi közlekedés során sokakban felmerülhet, vajon mi az oka annak, hogy egyes járatokat a megszokott számok mellett betűkkel is ellátnak. Ennek jártunk utána.
A BKK bonyolult szervezési rendszerrel működteti a budapesti közlekedést, naponta 2300 járat indul útnak, hogy mintegy 3 millió utast a céljához repítsen. A városban több mint 4000 megálló található. 1200 autóbusz, 110 troli, 320 villamos és 75 metrószerelvény járja napról napra megszokott útvonalait.
Ezek jelentős része egyszerűen számokkal van ellátva, így könnyen megszokható, merre járnak, főleg, ha nagyjából ugyanazon a környéken közlekedünk napról napra. Ami már fogósabb kérdés, és még a tősgyökeres pestiek sem feltétlenül tudják, vajon miért jelölik A vagy B betűvel az egyes buszokat.
Kétszáz éve buszozunk Budapesten
Az autóbuszok elődei, az omnibuszok már 1832-ben megjelentek a pesti utcákon, hogy leváltsák a lóvasutakat. A századfordulón egy-egy magán busztársaság már üzemeltetett járatokat, a rendszert 1915-ben vette kézbe a BESZKÁRT, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Vállalat.
Az első menetrend szerinti busz 1915. március 1-jén indult el az Aréna út és a Vilmos császár út között az Andrássy úton.
Ahogy egyre több útvonalat alakítottak ki, úgy vált szükségessé a járatok jelölése. A manapság útra kelők egy kisebb része talán emlékszik arra, hogy egy idő után a gyorsjáratokat is bevezették, amik nem álltak meg minden egyes megállóban, csak a forgalmasabb csomópontokon, ilyen volt a legendás piros hetes is. Ahogy változott a főváros forgalma, úgy kellett egyre többfél járatot kialakítani, mindenki kényelmére.
Megjelentek a betűk is a járatszámokban
A 2000-es években aztán komoly változások történtek, a piros jelzéseket felváltották a betűk, amik egyre több, hosszú útvonallal bíró viszonylat esetén lehetnek figyelmeztetőek. Mutatjuk,
- mik ezek,
- melyik járatokon találkozhatunk velük, és
- mire érdemes figyelni,
ha ilyen jelzéssel ellátott buszra szállunk.
G-jelzés
A garázsmeneteket, illetve a garázsból ki- és beálló csonkameneteket jelöli. A legismertebb a hajnali, egy irányba közlekedő 7G jelzésű autóbusz, ami a Cinkotai autóbuszgarázs és Újpalota, Nyírpalota út között közlekedik.
Betétjáratok
Az alapjáratokhoz, a szimplán számmal jelölt viszonylatokhoz kapcsolódó egyéb járatokat A és B jelöléssel látja el a BKK. Az A jelzésű buszok a járat legforgalmasabb szakaszain közlekednek, rövidített útvonalon. Ilyen járat például a 30A, ami a Keleti pályaudvartól Újpestig közlekedik. Az egyetlen A jelzésű kivétel a a 996A busz, ami nem a 996-os busz rövidített útvonalán közlekedik, hanem ugyanazon két végállomás között, de Rákosszentmihály területén az eredetitől kissé eltérő útvonalon.
Azokat a járatokat, amik útvonala kis mértékben eltér az alapjárattól, B betűvel jelzik, de az ünnepek, például halottak napja idején a temetők felé irányuló közlekedést megkönnyítő buszok is B jelzést kapnak.
Expresszjáratok
A nemzetközileg is értelmezhető E jelzés a gyorsbuszokat jelzi, ezek csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, ezzel rövidítve a menetidőt.
Az éjszakai buszokat is megkülönböztetik a nappali járművektől, de nem betűvel, mint régen, a számozásuk tér el, mind 900-nál nagyobb számot visel. A egyetlen kivétel a reptéri 200E jelzésű járat, ami éjjel-nappal ugyanezzel a számmal közlekedik Ferihegy és a Deák Ferenc tér között.
Ha úgy érzed, a budapesti közlekedés nem tartogat számodra meglepetéseket, próbáld ki buszos fejtörőnket!
