Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Építőmérnökként végzett, mégis egész életét a színháznak és a filmeknek szentelte Scherer Péter. A délelőtt, 64 éves korában elhunyt Jászai Mari-díjas színész még ma is játszott volna a Zenthe Ferenc Színházban.
Mint azt a Dívány is megírta, a színész halálhírét ma délután a Nézőművészeti Kft. jelentette be a Facebook-oldalán. A társulat tájékoztatása szerint barátjukért ma este kilenckor virrasztást tartanak a B32 Galéria és Kultúrtérben.
Építőmérnökből lett színész Scherer Péter
Scherer Péter Jány Zsuzsanna és Scherer József gyermekeként 1961. november 16-án született Ajkán. Középiskolai tanulmányait a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban végezte, ahol 1980-ban érettségizett. Hét év múlva a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) szerzett építőmérnöki diplomát. Egyetemi évei alatt és azt követően is, 1985-től tíz éven át az Arvisura Színházi Társulat – Szkéné Színház – tagja volt, ám színészi oklevelét csak 1995-ben kapta meg a Magyar Színész Kamarától. Pályafutását egy ideig szabadfoglalkozású művészként folytatta, majd 1997-ben egyik alapítótagjaként közreműködött a Bárka Színház megalakításában.
2002-től a Krétakör Színház társulatában játszott, 2009-től pedig a Nézőművészeti Kft. tagjaként dolgozott tovább.
Ma is várta a közönség
Scherer Pétert egészen a közelmúltig több szerepben láthatta a közönség. A Bárka Színház Mulatság című előadásában, Klammként a Klamm háborújában a Kolibri Pincében, de ugyanitt ő játszotta Cipollát is a Marió és a varázslóban. Felejthetetlen alakítást nyújtott a Centrál Színház Pletykafészek és A kutya különös esete az éjszakában című darabjában is, ahogyan a Rózsavölgyi Szalon Egy élet háromszor című előadásában is.
Klasszikus szerepekben is emlékezeteset alkotott
Scherer Péter színházi pályafutása során klasszikus és kortárs szerepek széles skáláját formálta meg, több jelentős hazai társulat produkcióiban. Szerepelt többek között
A Mester és Margarita című darabban Pilátus szerepében, a Bábelnában Hornyák Dávidként, a Hamletben Claudiusként, valamint a Sok hűhó semmiértben Ferenc barátként.
Shakespeare más műveiben is fontos szerepeket játszott: a Macbethben Macduffot, a Szentivánéji álomban Ormándi Bélát alakította.
Kortárs előadásokban is játszott
Kortárs és sajátos hangvételű előadásokban is gyakran feltűnt, például a Titanic vizirevüben Matyik Lajosként, a Mulatságban N legényként, a Tótferiben Dokterként, illetve a Kék, kék, kék című darabban Prézliként. A klasszikus repertoár részeként látható volt az Amalfi hercegnőben Bíborosként, a Hat szereplő szerzőt keres című előadásban színpadmesterként, A vészmadárban pedig Csordás Zoltánként.
Játszott még többek között a Hazámhazám című produkcióban Piros szerepében, a Sirájban Samrajevként, a Mizantrópban Oronte-ként, valamint a Heimbdall és Volker szerepében A Nibelung-lakóparkban. A Fédra Fitness – Arnold Gym című előadásban Thézeuszt alakította, a Nemzeti Színházban A jég című produkcióban szerepelt, az Übü király és a magyarok című bábprodukcióban pedig Übü papát formálta meg.
A filmjeit sosem felejtjük el
Színházi szerepein és rendezésein túl, Scherer Péter filmes pályafutása is rendkívül sokszínű volt, az elmúlt évtizedek magyar filmjeinek számos emlékezetes alkotásában szerepelt. Jancsó Miklós filmjeiben Mucsi Zoltánnal feledhetetlen párost alkotott, Pepe és Kapa neve fogalommá vált.
Játszott többek között a Gengszterfilm (1997), a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1998), az Anyád! a szúnyogok (1999), valamint az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000) című filmekben.
A 2000-es évek elején olyan produkciókban tűnt fel, mint az Egérút (2000), a Rinaldó (2002), a Kelj fel komám, ne aludjál! (2002), illetve A mohácsi vész (2003). A szélesebb közönség számára is ismertté vált a kultikussá lett Kontroll (2003), az Argo (2004), a Magyar vándor (2004) és a Világszám (2004) révén.
Nem csak Magyarországon ismerték
A Jászai Mari-díjas színész nemzetközi produkcióban is szerepelt: 2005-ben Hannes Stöhr Galatasaray-depor című filmjében játszott. Ugyanebben az évben látható volt Dyga Zsombor Kész cirkusz! és Sándor Pál Noé bárkája című alkotásában is. Későbbi munkái között olyan filmek is szerepelnek, mint
az Ede megevé ebédem (2006), a Papírkutyák (2008), az Oda az igazság (2009), a Made in Hungaria (2009), valamint A vizsga (2010) is.
Imádtuk a Kuflikban is
Hangját megannyi film szereplőjének kölcsönözte, orgánuma és játéka többek között Zach Galifianakis a Másnaposokban vagy Kevin Smith a Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed című filmben nyújtott alakítását tette emlékezetessé a magyaroknak. Scherer Péter munkássága azonban a legfiatalabbaknak is örömet szerzett, hiszen Dániel András Kufli-sorozatának szerethető figurái is egytől egyig az ő hangján szólaltak meg.
Munkásságát több tucat díjjal jutalmazták
Scherer Péter pályafutása során számos rangos szakmai elismerésben részesült. Már a kilencvenes évek közepén kiemelkedő sikereket ért el: 1995-ben megkapta a Színikritikusok Díját a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, ugyanebben az évben pedig a Fővárosi Önkormányzat díját is elnyerte a legjobb férfialakításért. 1998-ban a Gengszterfilm című alkotásban nyújtott teljesítményéért ismét a legjobb férfialakítás díjával jutalmazták, majd 1999-ben Filmszemle-díjat kapott.
Munkásságát 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el, két évvel később pedig Jászai Mari-díjat vehetett át.
Különösen nagy szakmai visszhangot váltott ki a Klamm háborúja című előadás, amely több hazai és nemzetközi fesztiválon is díjakat nyert. Az előadás 2008-ban elhozta számára az Eger Város Önkormányzatának díját a Monodráma Fesztiválon, valamint az Üveghegy-díjat a Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén. Ugyanebben az évben a lengyelországi WROSTJA Fesztivál fesztiváldíját is elnyerte. A produkció 2010-ben Litvániában, egy nemzetközi monodrámafesztiválon a legjobb előadás díját és a közönségdíjat is megkapta.
Rendezőként is díjazták
Rendezőként is jelentős sikereket aratott. A gyáva című előadás 2011-ben fődíjat nyert a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén, majd 2012-ben Üveghegy-díjjal ismerték el a legjobb ifjúsági előadásként. Az Ady/Petőfi című produkció 2014-ben szintén elnyerte a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé Üveghegy-díját, míg 2016-ban a biennálén a legjobb ifjúsági előadás színészdíját Simkó Kata kapta a Scherer Péter rendezésében készült előadásért.
Csak szeretni lehetett
Díjakkal le nem írható azonban az, amilyen szeretettel körülvette, ennek oka pedig Scherer különleges személyisége, és a belőle mindenki felé áradó szeretete volt.
Ahogyan Tasnádi István író ma megfogalmazta: „Mivel a lelke mélyén rendkívül érzelmes, sőt szentimentális volt, igyekezett ezt látszólagos cinizmussal palástolni. Szeretett kizökkenteni, meghökkenteni, zavarba hozni az őszinteségével“. Németh Bálint séf egyenesen úgy fogalmaz: „a Föld egyik legszerencsésebb flótása vagyok, hogy ismerhettem Scherer Pétert."
A róla megemlékező egyöntetűen felidézik örök derűjét, Karácsony Gergely főpolgármester pedig azt is hozzáteszi: ikonná válni csak nagyon keveseknek sikerül, de Scherer Péter egy közülük.
Három évtizedes barátság fűzte Mucsi Zoltánhoz
Mint ahogyan azt egy korábbi, korábbi, Indexnek adott interjújában elárulta Scherer Péter, műegyetemi társaira mindig számíthatott, Mucsi Zoltán színésszel kötött mély barátsága azonban a nézők szeme előtt bontakozott ki. Emlékezetes marad, ahogyan Kadarkai Endre műsorában Pepe és Kapa vallott a kapcsolatukról. Scherer Péter akkor ezt mondta:
„Ha meghalok, a Zolit fogom elsőnek felhívni, mert úgy érzem, hogy ez rá tartozik.”
Mucsi Zoltán barátja halála kapcsán megható bejegyzést írt Facebook-oldalán:
„Drága Barátom,
nem fog a nap ugyan úgy sütni, mint eddig. Már hiányzol!
Fent találkozunk, mert tudom, hogy ott vagy.
Scherer Péter méltósággal viselt hosszan tartó betegség után ma délelőtt végleg elaludt.
Nyugodj békében drága Pepe!”
Kapa és Pepe évtizedeken át tartó barátságának és egymást inspiráló alkotói szövetségének lenyomata megannyi felejthetetlen jelenetben és előadásban él tovább.
