Miként zajlik pontosan egy köztársasági elnöki kegyelmi eljárás? Utánajártunk, milyen típusai vannak, és hogyan zajlik a beadás és az elbírálás folyamata.
Ahhoz, hogy a köztársasági elnöki kegyelem folyamatát megértsük, érdemes azzal tisztában lenni, hogy nemcsak egyféle kegyelmi döntés létezik a hatályos jog szerint. Az egyes büntetőeljárások során több fázisban is folyamodhat amnesztiához az érintett, létezik ugyanis
- eljárási kegyelem,
- végrehajtási kegyelem, illetve
- kegyelmi mentesítés is.
Magyarországon a jogi értelembe vett kegyelemnek két formája van: az Országgyűlés döntése által, törvényalkotással gyakorolható közkegyelem, vagyis az amnesztia, és a mindenkori magyar köztársasági elnök által gyakorolható egyéni kegyelem, ami általában az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével történik.
Így adhat egyéni kegyelmet a köztársasági elnök
A terhelt (az a személy, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig élhet az úgynevezett eljárási kegyelmi kérelemmel, melyet annál az ügyészségnél vagy bíróságnál kell benyújtania, amely előtt az eljárás folyik. Az ítélet jogerőre emelkedését követően is van mód kegyelmi kérvény benyújtására, azonban csak a még végre nem hajtott büntetések esetén. Ezt nevezik végrehajtási kegyelemnek, ami nem feltétlenül eredményez egyúttal kegyelmi mentesítést is.
Ugyanígy a kegyelmi mentesítés csak a büntetett előélethez fűződő hátrányok megszüntetését jelenti, és akkor is sor kerülhet rá, ha a bírósági mentesítés feltételei nem állnak fenn.
A köztársasági elnöki kegyelem nem azonos a perújítással vagy felmentéssel, hanem egy méltányossági döntés.
A köztársasági elnöki kegyelemi eljárást a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) szabályozza. Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védője, illetve a terhelt törvényes képviselője vagy hozzátartozója nyújthat be, nem közvetlenül a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz (KEH), hanem az ügyben eljáró hatósághoz. Ha valaki mégis a KEH-nél indítja meg az eljárást, az megnövelheti az elbírálás idejét, ugyanis elsőre onnan is továbbítják a kérelmet annak az ügyészségnek vagy bíróságnak, amelynél azt eredetileg be kellett volna nyújtani.
Ezt követően az eljáró hatóság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait, és a további beszerzett iratokat azok beszerzését követően nyolc napon belül felterjeszti a miniszterhez.
Az eljárás minden esetben illetékmentes, a kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
- a terhelt személyes adatait
- ha nem a kötelezett a kérelmező, akkor a kérelmező eljárási jogosultságát igazoló iratot, azaz a meghatalmazást
- a bíróság, vagy eljárási kegyelem esetén az ügyészség megnevezését, az ügydöntő bírósági határozat vagy a vádirat számát
- a kérelem célját
- a kérelem indokait
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A köztársasági elnök felé az eljárási kegyelmi kérelmeket a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, egyéb esetekben pedig az igazságügyért aktuálisan felelős miniszter terjeszti elő. Mind a legfőbb ügyész, mind az igazságügyért felelő miniszter köteles felterjeszteni a kegyelmi kérelmeket, nem rendelkeznek előzetes elbírálási lehetőséggel, azonban utóbbi a kegyelmi döntés kihirdetéséig kivételesen elrendelheti
a büntetés vagy javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását.
A köztársasági elnöki kegyelmi eljárás esetén személyes meghallgatásra nem kerül sor, kizárólag a rendelkezésre álló iratok alapján születik meg a döntés, amit nem kell indokolni. A kegyelmi eljárások akár több hónapig is tarthatnak, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, az arra jogosultnak azonban van lehetősége később újabb kegyelmi kérvényt beadni.
Érdemes tisztában lenni a határidőkkel a peres eljárások során, ugyanis van, amikor a jegyző már nem dönthet egy-egy ügyben. Kapcsolódó cikkünkben egy tipikus szomszédjogi vita kapcsán összegezzük, mi történik ilyenkor.
