Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában pusztító Ebola-járvány miatt. Összeszedtük, mit érdemes tudni a mostani szituációról és a betegségről.
Bár a szakemberek szerint a helyzet egyelőre nem tekinthető világjárványnak, a fertőzöttek növekvő száma és a gócpontok földrajzi kiterjedése komoly aggodalomra ad okot. A Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti Ituri tartományában már 246 gyanús esetet regisztráltak, és a mostani kitörésnek eddig legalább 80 feltételezett halálos áldozata van. A vírus Ugandában is megjelent, ahol eddig egy ember halt meg.
Nincs ellene oltás
A jelenlegi helyzet súlyosságát fokozza, hogy a mostani járványt az Ebola-vírus úgynevezett Bundibugyo-törzse okozza, amely ellen egyelőre nincs se védőoltás, se hatékony gyógyszeres kezelés.
A korábbi járványokért felelős Zaïre-törzs ellen létezik vakcina, de az a jelenlegi variáns ellen hatástalan.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus figyelmeztetett: a fertőzöttek valós számával és a vírus elterjedésével kapcsolatban még rengeteg a kérdés, így fennáll a veszélye egy, a mostaninál lényegesen nagyobb méretű egészségügyi krízis kialakulásának.
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Így fertőz a betegség
Az Ebola egy ritka, de rendkívül súlyos és gyakran halálos kimenetelű vírusos megbetegedés, amelyet először 1976-ban azonosítottak a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén. A kórokozó eredetileg fertőzött állatokról, például gyümölcsevő denevérekről terjed át az emberre. Lappangási ideje 2 és 21 nap között mozog, a kezdeti tünetek hirtelen jelentkeznek és az influenzáéra hasonlítanak:
magas láz, izomfájdalom, fáradtság, fejfájás és torokfájás alakul ki.
A betegség előrehaladtával azonban hányás, hasmenés, bőrkiütések jelentkeznek, a belső szervek működése leáll, és egyes esetekben külső-belső vérzések is felléphetnek. A vírus halálozási rátája átlagosan 50% körül mozog, de a mostani Bundibugyo-törzs esetében az adatok alapján ez 25% és 40% közé tehető.
Ezért terjed gyorsan a kór
Emberről emberre a vírus kizárólag közvetlen érintkezéssel terjed: a fertőzött személyekkel vagy az elhunytakkal történő kontaktus útján. Éppen ezért tartják a szakértők kiemelten veszélyesnek a helyiek temetkezési szokásait. Jean Kaseya, az afrikai CDC (járványügyi központ) főigazgatója hangsúlyozta, hogy a lakosságnak szigorúan be kell tartania a közegészségügyi előírásokat, különösen temetések esetén.
A bő egy évtizeddel ezelőtti nagy afrikai járvány idején ugyanis a fertőzések nagy része a közösségi temetéseken történt, ahol a hozzátartozók hagyományosan maguk mosták le a szeretteik testét.
A járvány megfékezését jelenleg is hátráltatja a Kongói Demokratikus Köztársaságban uralkodó humanitárius válság és a bizonytalan belpolitikai helyzet. A WHO felszólította a környező országokat a határellenőrzések szigorítására – Ruanda be is vezetett szűrővizsgálatokat, ugyanakkor a szervezet hangsúlyozta, hogy
a határok teljes lezárása vagy a kereskedelem korlátozása nem szükséges, és csak a lakosság félelmét fokozná.
A legfontosabb a védekezésben most a betegek azonnali elkülönítése, a kontaktkutatás és az olyan nemzetközi humanitárius szervezetek, mint az Orvosok Határok Nélkül (MSF) beavatkozása.
Kapcsolódó: Hepatitis A fertőz Magyarországon: így terjed.
