Egész máshogy néztek ki az ókori szobrok, mint gondolod

Az Apollo Belvedere isten szobra, rózsaszín átlátszó holografikus szemüveget visel, virtuális valóságot és kiterjesztett valóságot használ rózsaszín háttér előtt.
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az ókori görög és római szobrok kapcsán sokak fejében ugyanaz a sematikus kép él: hófehér, márványból faragott alakok. Ez a látvány azonban korántsem tükrözi a valóságot.

A művészettörténeti kutatások szerint ezek az alkotások eredetileg nem letisztult, fehér eleganciájukkal díszítették az ókoriak épületeit vagy élettereit. A témában végzett egyre több kutatás és az eredményeket bemutató rekonstrukciók segítenek elképzelni, milyen lehetett az antik szobrászat világa „kortárs” formájában.

A fehér dominanciájának mítosza

A klasszikus szobrok „tiszta fehérsége” valójában egy több évszázados félreértés eredménye. A reneszánsz idején, amikor újra felfedezték az antik művészetet, a szobrok már elvesztették eredeti festésüket, így

Idézőjel ikon

a művészek és tudósok azt hitték, mindig is ilyenek voltak.

From Vienna, Austria At The Parliament Building The Athena Fountain (Pallas-Athene-Brunnen) was erected between 1893 and 1902 by Carl Kundmann, Josef Tautenhayn, and Hugo Haerdtl, based on the plans by Baron von Hansen
Az antikvitás szobrászati emlékei fehér színnel kerültek be az utókor köztudatába
Fotó: traveler1116 / Getty Images

Ez az elképzelés annyira elterjedt, hogy évszázadokon át meghatározta a művészeti ideált és az utókor ókori szobrászatról vallott elképzeléseit. A korszak fehér szobraiban sokan a finom elegancia és a letisztultság ideáljait látták megtestesülni.

Már ekkor gyanakodtak, hogy más színük volt a szobroknak

Valójában már a 18. században is felmerült a gyanú, hogy a szobrok eredetileg színesek lehettek. Az elméletek egyik fontos bizonyítéka volt a pompeji ásatás: a vulkánkitörésben elpusztult városban jelentős mennyiségű festőanyag-maradványokra bukkantak. Érdekes, hogy a „hófehér szobrászat” elképzelés a leletek növekvő számával sem csökkent jelentősen a köztudatban.

Ennek egyik okát abban találhatjuk, hogy az utókor folyamatosan rávetíti művészeti ízlését a múlt alkotásainak értelmezésére.

A letisztultság, a minimalizmus, a visszafogott elegancia képe jobban illett az ókori művészetre az előző néhány évszázad értelmezésében. A modern kutatások azonban mára egyértelműsítették: az antikvitás szobrainak jelentős része színekben pompázott.

Színes, életteli alkotások

Az ókori szobrokat valójában gazdagon festették: élénk vörös, kék, zöld és aranyozott részletek tették őket látványossá. A festékeket különböző anyagokkal keverték, majd a márvány felületére vitték fel. A praktikus módszer egyik nagy előnye, hogy ennek a technikának köszönhetően a szobrok nagyfokú élethűséget kaptak.

Roman copy of Greek original.
A részletgazdag színezés élethűbbé tudta tenni az embereket ábrázoló szobrokat
Fotó: Xirurg / Getty Images

A színek pedig nem pusztán díszítésként szolgáltak, hanem jelentést is hordoztak, és segítettek kiemelni az egyes részleteket. Egyes források szerint a szobrokat még ékszerekkel, ruhákkal és illatos olajokkal is díszítették, hogy ezekkel a kiegészítő elemekkel még életszerűbb hatást keltsenek.

Idézőjel ikon

Az idő múlásával azonban a festék lekopott vagy elhalványult, így mára csak nyomokban maradt fenn.

A mai technológiák – például speciális fényvizsgálatok – lehetővé teszik, hogy a kutatók feltárják ezeket a maradványokat, és rekonstruálják az antik szobrok eredeti megjelenését. Ennek köszönhetően egyre világosabb: az antik szobrok világa sokkal színesebb és meglepőbb volt, mint azt korábban gondoltuk.

Kapcsolódó: Ezeket a műalkotásokat nők készítették, de férfiak kapták az elismerést

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.