57 évesen kezdett viszonyt az orosz forradalmár a mexikói festőnővel

Frida Kahlo fogadja Mexikóban Trockijt és feleségét
Olvasási idő kb. 6 perc

Lev Trockij élete utolsó három évét töltötte Mexikóban, ahol rövid, ám szenvedélyes viszonyt folytatott Frida Kahlóval. Sztálin keze azonban messzire elért: a diktátor bérgyilkost küldött hajdani riválisa után.

1933. május 25-én a Vörös Hadsereg alapítója, az 1917-es októberi orosz forradalom egyik vezéralakja, a szovjetek egyik legismertebb politikusa, Lev Trockij prinkipói (Törökország) száműzetésében levelet írt az Amerikai Egyesült Államok isztambuli konzulátusának. Trockij immár öt éve élt száműzetésben: a Szovjetunió hajdan egyik legbefolyásosabb politikusa Lenin halála után alulmaradt a Sztálinnal folytatott politikai küzdelemben. 1926-ban megfosztották a hadügyi népbiztosságtól, majd kizárták a pártból, végül 1929-ben száműzték az országból.

Trockij a levél szerint azért folyamodott beutazási vízumhoz, mert egy könyvön dolgozott, amelyben a szovjet és amerikai polgárháborúkat kívánta összehasonlítani. Levelében kategorikusan kijelentette: „Utamnak semmilyen politikai célja nincs. Vállalom, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem avatkozom be az Egyesült Államok belügyeibe.” Nemcsak Sztálin, de az amerikaiak is túl veszélyesnek ítélték: sem ő, sem felesége, sem unokájuk, Szeva Volkov nem kapott vízumot.

Trockij Mexikóba érkezik

Négy évvel később a háromfős család mégis úton volt Amerika felé. Törökországból Franciaországba, onnan Norvégiába, majd 1937-ben egy norvég olajszállító tartályhajó fedélzetén Mexikóba érkeztek. Tampicóban 1937. január 9-én horgonyzott le a hajójuk; beutazásukért a festőművész-házaspár, az erősen baloldali beállítottságú Frida Kahlo és Diego Rivera lobbizott a mexikói elnöknél. A kikötőben Diego nem jelent meg, felesége viszont nagyon kedvesen fogadta a házaspárt, majd a híres Casa Azulba kísérte őket, ahol Trockijék együtt laktak mexikói vendéglátóikkal, valamint Frida húgával, Cristinával.

Trockij és felesége megérkeznek Mexikóba 1937 január 9-én Frida Kahlo és Diego Rivera fogadja őket
Lev Trockij és felesége Frida Kahlo és Diego Rivera közbenjárására érkezett Mexikóba
Fotó: Keystone / Getty Images

Trockij felesége így örökítette meg az első benyomásait: „Egy autó (…) vitt minket a pálma- és kaktuszmezőkön át Mexikóváros külvárosába.

Idézőjel ikon

Egy kék ház, egy növényekkel teli terasz, tágas szobák, prekolumbián művészeti gyűjtemények és festmények mindenhonnan: egy új bolygón voltunk, Rivera házában.”

A száműzött ellenzéki

Trockij neve abban az időben Moszkvában már a halálos ítélettel volt egyenlő, amint arról a sztálini tisztogatás során nyitott, „trockista” összeesküvésről szóló koncepciós perek sokasága tanúskodik, de Mexikóban sofőrök, titkárok és személyzet állt a család rendelkezésére. Trockij a száműzetésben is folytatta a „bolsevik-leninista” ellenzék szervezését: bírálta a sztálini Szovjetuniót, folyóiratot szerkesztett, élénk levelezésben állt a vele rokonszenvező mozgalmárokkal, valamint cikkeket és könyvet írt.

Titkos üzenet

Trockijék érkezése után azonban a Casa Azul nyugalmát váratlan esemény dúlta fel: kitudódott, hogy Diego Riverának – aki, külsejét tekintve, valljuk be, távolról sem volt a latin lover megtestesítője – viszonya van sógornőjével, Cristinával. Frida Kahlo – talán ezért, talán másért – ekkor viszonyt kezdett az 57 éves forradalmárral, és gondosan ügyelt arra, hogy a kapcsolat ne maradjon titokban Diego előtt sem. Trockijt elvarázsolta a festőnő egzotikus szépsége, szerelmes üzeneteket csempészett kölcsönadott könyvekbe.

Idézőjel ikon

Frida Kahlo többnyire „kecskebak”-ként vagy „öreg”-ként emlegette a forradalmárt.

A kapcsolat legismertebb emléke Frida Kahlo Lev Trockijnak ajánlott önarcképe, amit a bolsevik politikus születésnapjára ajándékozott. A rövid, de intenzív viszony néhány hónappal később véget ért. 1939-ben Frida Kahlo és Rivera Trockij helyett Sztálin eszméivel kezdtek rokonszenvezni, 1939 áprilisában pedig Trockij és Diego Rivera összekülönböztek valamin, s a Trockij-házaspárnak költöznie kellett.

Az első merénylet

Nem mentek messzire: három sarokkal arrébb, az Avenida Vienán választottak házat maguknak. 1940. május 24-én azonban egy NKVD-ügynök és egy kommunista mexikói festő vezetésével egy húsz főből álló rendőri osztag közelítette meg a házat. Az udvarban géppuskaállásokat állítottak fel, és hajnali háromkor lőni kezdték a szobákat. Trockijék hálószobájába záporoztak egy lövedékek, és még egy gyújtóbomba is betalált, de csodával határos módon mindhárman sértetlenül kerültek ki a támadásból. A támadók Trockij asszisztensét és testőrét elrabolták, majd később meggyilkolták, de a többi őr felülkerekedett a támadókon. Később 76 lövedéket találtak a falba és a bútorokba fúródva.

Trockij és felesége Frida Kahlo és mások társaságában
Trockij és felesége Frida Kahlo és mások társaságában, 1937 januárjában
Fotó: Wikimedia Commons

A leghíresebb jégcsákány

Ezután a házat valóságos erőddé alakították. Magas kőfallal vették körül, őrtornyokkal erősítették meg, egyetlen bejáratát, egy fémkaput csak belülről lehetett kinyitni. Ekkor már a nap 24 órájában biztonsági őrök hada vigyázta a merénylettől rettegő bolsevik ellenzékit, de Sztálin keze messzire elért.

Trockij dolgozószobája
A második, végzetes merénylet helyszíne Trockij dolgozószobája volt
Fotó: Wikimedia Commons

Három hónappal később, augusztus 20-án este Trockij testőrei jóhiszeműen beengedték a titkárnő szeretőjét, bizonyos Jacques Mornardot a házba. Mornard, aki azt állította, kanadai állampolgár, már többször járt a villában, ezúttal egy kézirat bírálatát kérte, a testőrök pedig nem motozták meg, és az sem keltette fel a figyelmüket, hogy a hőség ellenére Mornard hosszú esőkabátot viselt. Míg azonban Trockij a cikket olvasgatta, a férfi – akit valójában Ramón Mercadernek hívtak, és az NKVD ügynöke volt – elővett egy jégcsákányt, és hátulról, teljes erőből fejbe verte vele az idős férfit.

Trockij halála

Trockij nem halt meg azonnal: dulakodni kezdtek, az őrök pedig a velőtrázó üvöltésre rohantak be a dolgozószobába. Kis híján agyonverték a támadót, Trockij azonban meggyőzte őket arról, hogy életben kell hagyni Mercadert, hogy megtudják, ki volt a megbízója. Trockij másnap belehalt fejsérülésébe, Mercader pedig nem árulta el, kinek a megbízásából cselekedett. Húsz év börtönbüntetésre ítélték, szabadulása után Moszkvában Lenin-renddel tüntették ki, majd Kubába költözött, ahol hősként tisztelték.

A nyomozás során Frida Kahlót is kihallgatták: bűnrészességgel gyanúsították, és két napig fogva tartották.

Dolgozószobából múzeum

Trockij mexikóvárosi háza ma múzeum, ahol minden ugyanott áll, mint a merénylet időpontjában. A konyhában edények és serpenyők, az ágyak mellett cipők sorakoznak, a padlót és az ágyakat mexikói textíliák borítják. A dolgozószobában Trockij szemüvege, a könyvek és a papírok is ugyanúgy vannak elhelyezve, mint a bolsevik forradalmár megtámadásának idején. A múzeumot – 2023-ban bekövetkezett haláláig – Szeva Volkov, Trockij unokája vezette.

Kapcsolódó: Frida Kahlo Trockij után egy magyar származású művésszel folytatott viszonyt

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?