A reggeli időpontja komolyabb egészségügyi problémákat jelezhet, és a halálozás kockázatát is növelheti.
A reggelit gyakran a nap legfontosabb étkezésének nevezik, és nem véletlenül: serkenti az anyagcserét, segíti a koncentrációt, megelőzi a súlygyarapodást és napindító lendületet ad a testednek-lelkednek. Egy új, hosszú távú kutatás nem csak megerősítette, hogy rendkívül fontos a nap első étkezése, az is kiderült, hogy rengeteg múlik a reggeli időzítésén, akár az élettartamot is befolyásolhatja.
Rövidebb lesz az életed, ha túl későn reggelizel
A Manchesteri Egyetem kutatói csaknem 3000 idős ember étkezési szokását és egészségügyi állapotát követték nyomon több évtizeden éven keresztül. A megfigyelés 1983-ban kezdődött, amikor a résztvevők átlagéletkora 64 év volt, és egészen 2017-ig tartott. A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogyan változik az étkezések időzítése az életkor előrehaladtával, és ez hogyan függ össze az egészséggel, valamint a hosszú élettartammal.
Az alanyok átlagos étkezési rendje így nézett ki: 8:22-kor reggeliztek, 12:38-kor ebédeltek és 17:51-kor vacsoráztak. A vizsgálat során két jól elkülöníthető csoport alakult ki: a korán és a későn evőké.
Kiderült, hogy aki később reggelizik, annál magasabb a halálozás kockázata. A napi első étkezés későbbi elfogyasztása minden egyes órával 8-11 százalékkal növeli a rizikót.
A résztvevők két csoportjában ez úgy mutatkozott meg, hogy a korán reggelizők 10 éves túlélési aránya 89,5 százalék volt, míg a későn reggelizők körében ez a szám 86,7 százalékra csökkent.
Az eredmények nem feltétlenül azt jelentik, hogy önmagában a késői reggeli csökkenti az élettartamot. Az is lehet, hogy ez a szokás csupán tünete a romló egészségi állapotnak. Intő jel lehet a hozzátartozók számára: ha egy idősebb családtag egyre később reggelizik, az mentális vagy fizikai problémára utalhat, és érdemes felkeresni egy orvost.
A tested meghálálja, ha mindig ugyanakkor eszel
A szakemberek megfigyelték, hogy azok az idősek, akik fáradtsággal, depresszióval, szorongással vagy krónikus betegséggel éltek, nagyobb valószínűséggel halasztották későbbre a reggelijüket. Akik viszont szájüregi problémákkal küzdöttek, hajlamosabbak voltak korábban vacsorázni.
Az alvásminőség is szerepet játszott: szintén a később reggelizők közé tartoztak azok, akiknek gondjuk volt az alvással. Még a genetika is befolyásolta, ki mikor étkezett: akik DNS-vizsgálat alapján hajlamosak voltak az éjszakai életmódra, azok – nem meglepő módon – később étkeztek a nap folyamán. Minél inkább bagoly típusúnak számít valaki, annál jobban késleltette a reggeli időpontját. Az elhízással kapcsolatos gének azonban nem befolyásolták, ki mikor evett.
Ahogy a kutatás résztvevői öregedtek, nemcsak később reggeliztek és vacsoráztak, hanem a vacsora és a lefekvés közötti idő is rövidült. Átlagosan az emberek körülbelül 5,4 órával lefekvés előtt vacsoráztak, de ez az időtartam az életkor előrehaladtával csökkent, függetlenül az alvási szokások változásától.
Az étkezések időzítése azért fontos, mert az evés jelzést ad a szervezet belső biológiai órájának, amely az anyagcserét és más létfontosságú funkciókat szabályozza.
Ha valaki szabálytalan időpontokban eszik, vagy későbbre tolja az étkezéseket, azzal megzavarhatja a szervezet a természetes ritmusait.
Korábbi kutatások kimutatták, ha a megszokott alvási időben eszünk, az káros hatással lehet a vércukorszintre, és fokozhatja a súlygyarapodást. A jelenlegi tanulmány megerősíti ezeket az aggályokat az idősebbekre vonatkozóan is, továbbá felhívja a figyelmet, hogy az étkezések időzítése – még akár csekély mértékben is – hosszú távú egészségügyi problémákkal függhet össze.
Ha kihagyod a reggelit, nemcsak éhes leszel, hanem hosszú távon az egészségedet veszélyezteted.
