Harminc kapszula naponta? Három tévhit a hosszú élet iparágáról
A longevity ma már nemcsak tudományos fogalom, hanem trend, iparág és identitás. Nem csoda, hogy számos tévhit övezi a hosszú élet titkát.
A longevity ma már nemcsak tudományos fogalom, hanem trend, iparág és identitás. Nem csoda, hogy számos tévhit övezi a hosszú élet titkát.
Nem kell radikális életmódváltás ahhoz, hogy hosszabb életet élhess, egy friss kutatás szerint az apró, de rendszeres változtatások is javítják az életkilátásaidat.
Sokan kikapcsolódásként vagy tanulási céllal olvasnak, pedig ez az egyszerű hétközapi szokás jóval többet adhat ennél. Kutatások szerint a rendszeres olvasás nemcsak a mentális egészségre hat pozitívan, hanem a hosszú élet esélyét is növelheti. A kérdés nem az, hogy van-e időnk olvasni, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne tegyük.
A hosszú életet kutató szakemberek szerint ezek a hétköznapi szokások a legfontosabbak, hogy növeld az egészségben eltöltött éveid számát.
Egy új kutatás szerint a megfelelő alvás erősebben összefügg a hosszabb élettel, mint az étrend vagy a testmozgás.
A skandináv étrend nemcsak egészséges, hanem hosszabb életet is ígér, ráadásul a bolygónknak is jót tesz. Ezek az élelmiszerek szerepelnek benne.
Dan Buettner, a New York Times sikerlistás író és a Blue Zones Kitchen társalapítója szerint a hosszú élet titka nem feltétlenül a drága étrend-kiegészítőkben vagy a szigorú diétákban rejlik, hanem olyan egyszerű ételekben, mint a házi minestrone leves.
Egy új kutatás szerint az evolúció és a párkapcsolati szokások is szerepet játszanak abban, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek, mint a nők.
A planetáris étrend nemcsak egészséges és hosszabb életet ígér, hanem a bolygónknak is előnyös, állítja egy új jelentés, amelyben az ajánlott élelmiszereket és környezeti hatásokat is bemutatták.
A kutatók alaposan megvizsgálták a világ egyik legidősebb emberét, és kiderült, hogy a genetikai adottságok mellett a bélflórája is hozzájárult a rendkívül hosszú életéhez.
A reggeli időpontja komolyabb egészségügyi problémákat jelezhet, és a halálozás kockázatát is növelheti.
Szingapúr most bekerült a „kék zónák” közé. Olyan világvárosok közé, ahol az emberek különösen hosszú és egészséges életet élnek. Az elmúlt másfél évtizedben a centenáriusok száma megduplázódott, ami igazolja az ország különleges életminőségre épülő stratégiáját.