Ez a legújabb kék zóna: kétszer annyian élnek 100 évig, mint 15 éve

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Szingapúr most bekerült a „kék zónák” közé. Olyan világvárosok közé, ahol az emberek különösen hosszú és egészséges életet élnek. Az elmúlt másfél évtizedben a centenáriusok száma megduplázódott, ami igazolja az ország különleges életminőségre épülő stratégiáját.

A „kék zóna” kifejezést olyan térségek esetében használják, ahol az emberek jóval az átlagos élettartam felett, gyakran 100 évig vagy tovább élnek, és közben megőrzik jó fizikai és mentális állapotukat. Ezek a régiók különféle életmódbeli tényezők, például közösség, táplálkozás, stresszkezelés miatt híresek. A BBC Travel szerint Szingapúr a hatodik „kék zónává” vált, ahol az elmúlt 15 évben kétszer annyian élték meg a 100. életévüket, mint korábban.

A hosszú élet okai

A szingapúriak hosszú élettartamának kulcsa összetett. A városállam fejlett egészségügyi rendszerének köszönhetően magas szintű orvosi ellátás, megelőzés és közegészségügyi szolgáltatások állnak rendelkezésre. Emellett az átgondolt várostervezés, beleértve a parkokat, kerteket és zöldterületeket, napi szinten ösztönzi az embereket aktív mozgásra és a közösségi kapcsolatok ápolására. Egy tervező így fogalmaz: 

Idézőjel ikon

Szingapúr „kertvárosként” olyan környezetet teremt, amely egyszerre élhető és tartósan fenntartható.

A hosszú élethez tökéletes feltételeket biztosít Szingapúr
Fotó: Jackyenjoyphotography / Getty Images Hungary

A magas élettartam nemcsak a fizikai környezetnek, de a társadalmi struktúráknak is köszönhető. A kiváló közlekedési hálózat, a tiszta, biztonságos életmód és a szabályokra épülő társadalmi harmónia mind hozzájárul ahhoz, hogy a lakók stresszmentesebben éljenek. A nemzetközi rangsorokban Szingapúr rendszeresen kiemelkedik egészségügyi, boldogsági és életminőségi mutatóiban.

Szingapúr példaértékű abban, hogyan lehet egy városi környezetet hosszú és egészséges életre optimalizálni. A centenáriusok számának megduplázódása az elmúlt 15 évben jól mutatja: a tartós egészség nemcsak egyéni erőfeszítés, hanem az átgondolt közpolitika eredménye is. Ha célunk az életminőség növelése, nem árt Szingapúr modelljéből meríteni, legyen szó zöldterületekről, közösségi terek kialakításáról vagy fenntartható városi infrastruktúráról.

Ha kíváncsi vagy rá, miért élnek tovább a nők mint a férfiak, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.