Ez a szokás ér a legtöbbet, ha sokáig akarsz élni

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy új kutatás szerint a megfelelő alvás erősebben összefügg a hosszabb élettel, mint az étrend vagy a testmozgás.

A rengeteg teendő, család és munka között zsonglőrködve hajlamosak vagyunk a pihenésünkre szánt időből lefaragni, és alvás helyett éjszakába nyúlóan intézzük a dolgokat, teszünk-veszünk a lakásban. Vagy csak ott ragadunk valamelyik képernyő előtt. 

Aludj eleget, ha sokáig akarsz élni

Akármi is legyen a forgatókönyv, az idő, amit azzal nyersz, hogy későn fekszel le aludni, megrövidítheti az életedet. Egy új kutatás az alváshiányt az alacsonyabb várható élettartammal hozta összefüggésbe. 

Az alváshiány csökkenti a várható élettartamot egy friss kutatás szerint
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

A rossz alvásminőséget már korábban is kapcsolatba hozták számos egészségügyi problémával és a rövidebb élettel. Ám ez a legújabb tanulmány megállapította:

Idézőjel ikon

a megfelelő és elegendő alvás erősebben összefügg a hosszabb élettel, mint az étrend és a testmozgás – pedig ezekről a tényezőkről köztudott, hogy éveket adhatnak hozzá az életünkhöz.

Az Oregoni Egészségtudományi Egyetem (OHSU) kutatói 2019 és 2025 közötti amerikai adatokat elemeztek. A várhatói élettartam mutatóit összehasonlították az alvásidő önbevalláson alapuló értékeivel. A hét óránál kevesebb alvást tekintették az elégtelen pihenés küszöbértékének. 

Ezután figyelembe vették azokat a tényezőket is, amelyek szintén hatással vannak az életkilátásokra: foglalkoztatási státusz, iskolai végzettség, mozgásszegény életmód. Az alváshiány és az alacsonyabb várható élettartam közötti összefüggés azonban továbbra is fennállt. Egyedül a dohányzás mutatott erősebb kapcsolatot. 

Már egyetlen kialvatlan nap hatással lehet az egészségre

Az eredmény még a kutatókat is meglepte. „Nem számítottam rá, hogy az alváshiány ilyen erősen összefügg az életkilátásokkal” – mondta Andrew McHill, az OHSU alvásfiziológusa. Szerinte mindig is tudtuk, hogy az alvás fontos, de a tanulmányuk rávilágít arra, hogy ha lehetséges, minden nap 7-9 órát aludjunk. 

Mivel egy megfigyeléses vizsgálatról van szó, azt nem lehetett megállapítani, hogy az alváshiány hónapokat vagy éveket vesz el az életünkből. Az sem derült ki, hogy milyen hatással van egymásra az alvás, az étrend, és a testmozgás. Az eredmények azonban arra utalnak, hogy az éjszakai alvás mennyisége fontos mutatja a hosszú távú egészségnek. 

A szakemberek legalább napi 7-9 óra alvást javasolnak
Fotó: Jacob Wackerhausen / Getty Images Hungary

A megfelelő pihenés rengeteg szempont miatt fontos az általános jóllétünkhöz: már az is hatással lehet az agy és az immunrendszer működésére, ha egyetlen rövid éjszaka után kialvatlanul ébredünk. Ezek az egészségügyi problémák pedig hosszú távon hozzájárulhatnak a halálozáshoz. A szakemberek a cukorbetegséget és az elhízást emelik ki, amelyek a rossz alváshoz kapcsolódnak, és csökkentik a várható élettartamot. 

Idézőjel ikon

„A jó éjszakai alvás nemcsak a közérzetedet javítja, hanem azt is, hogy meddig élsz”

– fogalmazott McHill. 

Tedd prioritássá a minőségi alvást

A jó hír az, az alvási szokásainkat bizonyos mértékig megváltoztathatjuk – már amennyire a munka és a család mellett erre lehetőség van. De ha valaki fontosnak tartja, hogy kipihenten, feltöltődve ébredjen, és nem mellesleg ne rövidítse meg a saját életét, valószínűleg sokat tud javítani az időbeosztásán. 

„Ez a kutatás azt mutatja – tette hozzá McHill –, hogy legalább annyira fontosnak kell tartanunk az alvást, mint azt, hogy mit eszünk vagy hogyan mozgunk.”

A rossz alvás nemcsak az életed rövidíti meg, az agyadat is tönkreteszi.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Vezető szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.