Ez a hétköznapi szokás segíthet, hogy tovább élj

Olvasási idő kb. 2 perc

Sokan kikapcsolódásként vagy tanulási céllal olvasnak, pedig ez az egyszerű hétközapi szokás jóval többet adhat ennél. Kutatások szerint a rendszeres olvasás nemcsak a mentális egészségre hat pozitívan, hanem a hosszú élet esélyét is növelheti. A kérdés nem az, hogy van-e időnk olvasni, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne tegyük.

A témát a National Geographic dolgozta fel részletesen.

E hétköznapi szokás pozitív eredménye a hosszú élet

Az olvasás különleges módon hat az idegrendszerre. Amikor elmélyülünk egy könyvben, az agy egy fókuszált, nyugodt állapotba kerül, amely sok szempontból hasonlít a meditációhoz. Ez az állapot csökkenti a stresszt, lassítja a szívverést, és segíti a testi-lelki regenerációt.

Az olvasás által megélt kapcsolódás és érzelmi élmény csökkentheti a magányt, és hozzájárulhat a testi-lelki jólléthez, valamint a hosszú élethez
Fotó: Tara Moore / Getty Images Hungary

Mivel a tartós stressz bizonyítottan gyorsítja az öregedési folyamatokat, minden olyan tevékenység, amely segít szabályozni az idegrendszert, közvetve a hosszú életet is támogathatja.

Egy hosszú távú kutatás során idősebb felnőttek olvasási szokásait követték nyomon, és azt találták, hogy a rendszeresen olvasók átlagosan közel két évvel tovább éltek, mint azok, akik egyáltalán nem olvastak. Az eredmény akkor is fennmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették az iskolázottságot, az egészségi állapotot és az anyagi helyzetet, vagyis az olvasás önmagában is számított.

Az olvasás egyik kulcsfontosságú előnye, hogy egyszerre több agyi területet aktivál: a figyelmet, a memóriát, a nyelvi feldolgozást és a képzelőerőt.

Ez hosszú távon erősíti az úgynevezett kognitív tartalékot, amely segít az agynak alkalmazkodni az öregedéssel járó változásokhoz. Kutatások szerint azok, akik egész életükben sokat olvasnak, lassabb szellemi hanyatlást mutatnak, még akkor is, ha az agyukban már megjelennek neurodegeneratív elváltozások.

Az olvasás emellett csökkenti a magányérzetet is

A történetek szereplőin keresztül kapcsolatokat élünk meg, érzelmeket értelmezünk, más nézőpontokat ismerünk meg. Ez a „mentális társas élmény” különösen fontos lehet idősebb korban, amikor a társas kapcsolatok gyakran beszűkülnek. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy az olvasás nemcsak élvezetes időtöltés, hanem a testi-lelki jóllét és a hosszú élet egyik csendes támogatója legyen.

Olvasd el a következő cikkünket is, amelyben megmutatjuk azt a varsói metróállomáson létrehozott könyvtárat, amely a közlekedőket szeretné leszoktatni az állandó telefonhasználatról.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.