Harminc kapszula naponta? Három tévhit a hosszú élet iparágáról

A longevity ma már nemcsak tudományos fogalom, hanem trend, iparág és identitás. Nem csoda, hogy számos tévhit övezi a hosszú élet titkát.

Biológiai életkor-mérések, szenzorok, hidegterápia, napi harminc kapszula – mindez azt az érzetet kelti, mintha az öregedés egy optimalizálható projekt lenne. A tudomány azonban ennél jóval prózaibb – és talán megnyugtatóbb is – olvasható a Weborvos cikkében.

Tévhit: a longevity a minél hosszabb életről szól

A közbeszédben a longevity-t gyakran az extrém életkorral azonosítják. A gerontológiai kutatások azonban különbséget tesznek lifespan (élettartam) és healthspan (egészségben eltöltött évek száma) között.

A cél nem pusztán a túlélés meghosszabbítása, hanem a krónikus betegségek – például a szív-érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a daganatos megbetegedések vagy a neurodegeneratív kórképek – késleltetése.

Tévhit, hogy a hosszú élet – valójában a hosszútávú jóllét a cél

Fotó: Anna Frank / Getty Images Hungary

Az elmúlt évtizedekben a várható élettartam nőtt, de ezzel nem minden esetben nőtt arányosan az egészségben eltöltött évek száma. A longevity valódi kérdése tehát nem az, hogy „élünk-e 100 évig”,hanem az, hogy mennyi ideig maradunk mobilisak, kognitívan épek és önellátók.

Ha érdekelnek a hosszú életet ígérő longevity-hez kötődő további tévhitek, ajánljuk a Weborvos cikkét.