Ezért élt 117 évet a világ egyik legidősebb embere – a bélrendszerében rejlett a titka

Olvasási idő kb. 3 perc

A kutatók alaposan megvizsgálták a világ egyik legidősebb emberét, és kiderült, hogy a genetikai adottságok mellett a bélflórája is hozzájárult a rendkívül hosszú életéhez.

Amikor 2024-ben María Branyas Morera, a világ akkor legidősebb embereként, 117 éves korában meghalt, nemcsak emlékeket hagyott maga után, hanem egy különleges ajándékot is a tudomány számára: mintákat a bélrendszerének mikrobiomjáról. 

Megvizsgálták az egyik legidősebb ember bélrendszerét 

Az Egyesült Államokban született nő halála előtt beleegyezett, hogy részt vesz egy kutatásban, hogy kiderítsék, miért élhetett ilyen hosszú és egészséges életet. A tudósok a Cell Reports Medicine című szaklapban közölték vizsgálatuk eredményeit, amely minden eddiginél részletesebben elemezte egy „szupercentenárius” – azaz 110 évnél idősebb ember – szervezetét. 

A világ akkor legidősebb embere, María Branyas Morera a 117. születésnapján
Fotó: Wikipédia

A genetikai vizsgálatok igazolták, hogy Branyas olyan védő hatású génváltozatokat hordozott, amelyek csökkentik egyes betegségek kockázatát. Bár a genetikai lottón nem nyerhet mindenki, a tudósok olyasmire is kíváncsiak voltak, amit mi magunk is befolyásolhatunk: a bél mikrobiomjára.

Idézőjel ikon

Megállapították, hogy Branyas bélflórája olyan sokszínű volt, mint egy évtizedekkel fiatalabb emberé: gazdag volt az ellenálló képességgel és a hosszú élettartammal összefüggő jótékony baktériumokban.

Ez a baktériumcsalád burjánzott a 117 évet élt nő beleiben

Különösen nagy számban volt jelen a beleiben a Bifidobacteriaceae baktériumcsalád, beleértve a Bifidobacterium nemzetséget is. A legtöbb idős embernél a kor előrehaladtával ezeknek a baktériumoknak csökken a száma, de Branyasnál magas volt a szintjük. Ez egybevág azzal, hogy korábbi tanulmányok is magas Bifidobacterium-szintet mutattak ki a 100 éveseknél és szupercentenáriusoknál. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szokatlanul fiatalos mikrobiom támogatta Branyas bél- és immunrendszerének egészségét, hozzájárulva rendkívül hosszú élettartamához.

A bifidobaktériumok az első mikroorganizmusok közé tartoznak, amelyek megtelepednek a csecsemők belében, és általában egész életen át jótékony hatással vannak. Támogatják az immunrendszer működését, védenek a gyomor-bélrendszeri rendellenességek ellen, és segítenek a koleszterinszint szabályozásában.

Az egészséges és sokszínű bélflóra hozzájárul a hosszú élethez
Fotó: LightFieldStudios / Getty Images Hungary

A 117 éves Branyas étkezési szokásai megmagyarázzák, miért volt ilyen magas nála a Bifidobacterium szintje. Az aggastyán asszony maga számolt be arról, hogy minden nap három élőflórás joghurtot evett, amelyek elősegítik a Bifidobacterium szaporodását.

Emellett nagyrészt a mediterrán étrendet követte – sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztott, miközben kerülte a feldolgozott élelmiszereket és a hozzáadott cukrot –, ami szintén hozzájárult a bél mikrobiomjának sokszínűségéhez. 

A genetikádon nem tudsz változtatni, a bélflórádon igen

A mikrobiom a bélrendszerben élő baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok közössége. Segítenek az ételek megemésztésében, vitaminokat állítanak elő, hatással vannak az immunrendszerre, sőt, még az agyi folyamatokat is befolyásolják.

A gének csak kis mértékben játszanak szerepet az egyedi mikrobiom kialakításában, az étrend és az életmód döntő jelentőségű. 

A fermentált élelmiszerek – mint a kefir, a kombucha, a kimchi vagy a savanyú káposzta – szintén segítik a jótékony baktériumok elszaporodását a bélben. Ezek az úgynevezett probiotikumok, amelyek élő mikroorganizmusokat tartalmaznak. Fontos azonban, hogy a probiotikumok „táplálékhoz” is jussanak, ezt a szerepet töltik be a prebiotikumok, vagyis az élelmi rostok, amelyeket a baktériumok képesek lebontani. Ezek megtalálhatók például a hagymában, fokhagymában, póréhagymában, spárgában, zabban, banánban és a hüvelyesekben.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem kizárólag a bélrendszer mikrobiomjának köszönhető, hogy a korrekorder asszony 117 évet élt. A hosszú élethez több tényező járul hozzá: a kedvező genetikai adottság, a jó anyagcsere, a gyulladás alacsony szintje – de a bélflórának is fontos szerepe volt. 

A mikrobiom-kutatás napjaink egyik leggyorsabban fejlődő tudományterülete, de azt még nem tudjuk, milyen a tökéletes bélflóra, és nincs egyetlen recept a hosszú életre. A világ egyik legidősebb embere azonban megerősítette: a sokszínűbb mikrobiom jobb egészségi állapottal és ellenálló képességgel jár. A génjeinket nem tudjuk megváltoztatni, de a bélflóránkat támogathatjuk. 

Érdemes olyan ételeket és italokat fogyasztani, amelyek jó hatással vannak a belel mikrobiomjára.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Offline

Kvíz: kitalálod, melyik magyar írónő a szerzője ezeknek a híres műveknek?

A 20. század irodalmi életében a magyar írónők gyakran háttérbe szorultak, még akkor is, ha műveik maradandó értéket képviseltek. Kiemelkedő irodalmi alkotások azonban ekkoriban is születtek női szerzők tollából. Ebben a kvízben próbára teheted a tudásodat: mennyire ismered a leghíresebb regényeiket?