A hollandok rendszeresen a világ legboldogabb gyermekei között szerepelnek nemzetközi összehasonlításokban, és a szakértők szerint ennek egyik legfontosabb oka néhány meglepően egyszerű, mindennapi szokás, köztük a biciklizés.
A gazdag országokban felnövő gyerekek esetében sem magától értetődő, hogy a bőség egyenlő a boldog, kiegyensúlyozott gyerekkorral. A COVID-19 járvány kezdete óta különösen látványos változások rajzolódtak ki: több fejlett országban romlott a gyerekek iskolai teljesítménye, mentális jólléte és fizikai egészsége is.
Az UNICEF Innocenti 19. jelentése 43 OECD- és EU-ország adatai alapján vizsgálta, hogyan alakul a gyermekek jólléte három fő területen: mentális egészség, fizikai állapot és készségek. Az eredmények összetett képet mutatnak, nincs olyan ország, ahol minden mutató egyformán erős lenne.
A rangsor élén Hollandia, Dánia és Franciaország áll, melyek a mentális és fizikai egészség, valamint a készségek terén is az élmezőnyben szerepelnek. Magyarország például a mentális jóllét terén előkelőbb helyen áll, ugyanakkor a fizikai egészség mutatói gyengébbek. A lista végén több ország is hasonló egyenetlenségeket mutat, ami arra utal, hogy a gyermekjólét nem egyetlen tényezőn múlik.
A holland példa
A jelentés és a kapcsolódó elemzések szerint a holland gyerekek kiemelkedően magas elégedettségi szintje nem véletlen. Hollandiában a gyerekek már korán megtanulnak biciklivel közlekedni, önállóan mennek iskolába vagy barátokhoz, és a városi infrastruktúra is támogatja ezt az életformát.
A kevésbé teljesítményközpontú iskolarendszer és a viszonylag alacsonyabb nyomás hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek több időt töltsenek szabad játékkal, és saját tempójukban fedezzék fel a körülöttük lévő világot.
Egy pszichológus tapasztalatai
Veronique van der Kleij holland gyermek- és iskolapszichológus szerint a helyi szülői szemlélet egyik alapja az, hogy a gyerekeket már egészen kicsi kortól önállóságra nevelik. A szakember szintén azt emeli ki, hogy a gyerekek gyakran már kisiskolás korban önállóan, biciklivel járnak iskolába, ami nemcsak közlekedési forma, hanem az önbizalom és a függetlenség tanulásának egyik alapja is.
A szülők emellett kevésbé avatkoznak bele a szabad játékba, így a gyerekek nagyobb teret kapnak a kísérletezésre és a hibázásra. A mindennapokban fontos szerepet kap a munka és magánélet egyensúlya is: sok szülő részmunkaidőben dolgozik, így
több minőségi idő jut a gyerekekre.
A családi élet része a rendszeres közös étkezés, legalább napi egy alkalommal. A gyerekek bevonása is hangsúlyos: véleményüket már egészen fiatal kortól figyelembe veszik a családi döntésekben, ami erősíti az önértékelést és a határok kialakításának képességét.
A pszichológus hangsúlyozza: ez a fajta nevelés nem a kontroll hiányát jelenti, hanem egy tudatos egyensúlyt a szabadság és a keretek között. A gyerekek így egyszerre tanulják meg az önállóságot és a felelősséget.
Mit üzen mindez?
A nemzetközi adatok és a holland példa alapján a gyerekek jólléte nem kizárólag anyagi kérdés – legalább ilyen fontos a mindennapi szabadság, a bizalom, illetve az, hogy a gyerekek mennyire mozoghatnak önállóan a világban.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A gyerekkor legszebb emlékei gyakran nem a szervezett programokhoz kötődnek, hanem azokhoz a pillanatokhoz, amikor a világ kicsit szabadabbnak és felfedezhetőbbnek tűnik – biztonságos keretek között.
Kapcsolodó: napjainkban mindennél fontosabb, hogy gyermekeink magabiztosak legyenek.
