Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újabb sérülés keletkezett egy atomerőműben. A zaporizzsjai reaktor környékén a sugárzás a normális tartományon belül van a szakértői vizsgálatok szerint. Utánajártunk, milyen következményekkel járna Európában és Magyarországon, ha nem így történt volna.
Drón csapódott a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű egyik turbinacsarnokába szombaton. Károk keletkeztek az épület külső falán, a sugárzás mértéke a normális tartományban van, írja a Hvg.hu a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vasárnapi közleménye nyomán. Cikkünkben összefoglaltuk,
- mi történt pontosan a hétvégén Zaporizzsjában,
- milyen eredményekre jutott a NAÜ csapata a vizsgálatok során,
- milyen protokoll érvényes hazánkra, illetve az Európai Unió tagállamaira egy esetleges nukleáris baleset során,
- milyen hatása lenne egy ilyen eseménynek a környezetre és az emberi egészségre nézve.
Az oroszok szerint ukrán drón találta el a hatos blokk turbinacsarnokát, az ukránok szerint viszont Moszkva nukleáris zsarolást folytat. Az erőmű maga értesítette a NAÜ-t a történtekről. A Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov szerint a létesítmény fontos rendszereit nem érte kár.
Kiemelt figyelemmel kísérik az erőművet
Hat reaktorával és mintegy 6000 megawatt beépített kapacitásával a zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb ilyen típusú létesítménye. 2022 márciusa óta orosz ellenőrzés alatt áll, a reaktorai biztonsági okokból nem működnek jelenleg. A NAÜ az orosz-ukrán háború kezdete óta kiemelt figyelemmel kíséri az erőmű sorsát, és rendszeresen figyelmeztet közeli katonai műveletek jelentette nukleáris kockázatokra.
A támadásról az erőmű maga informálta a nemzetközi szervezetet, amely vizsgálatokat folytatott a helyszínen.
Légiriadót hirdettek a drónok miatt Zaporizzsjában
A NAÜ X-en közzétett bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy mivel a közelben drónok zaját észlelték, és lövéseket adtak le a támadás visszaverése érdekében, a szakértői csapatnak a károk szemrevételezése során óvóhelyre kellett vonulnia a légiriadó miatt. A NAÜ főigazgatója, Rafael Gross olyan súlyú incidensnek minősítette a történteket, ami
veszélyeztette az alapvető nukleáris biztonsági elveket.
Világos a protokoll nukleáris baleset esetén
Míg az EU a nemzetközi Euratom szerződés értelmében alapvetéseket fogalmaz meg a teendők kapcsán, a tagországoknak, így hazánknak is szigorú protokollja van egy nem várt esemény idejére. Magyarországon a nukleáris események elhárítására való felkészülésről, a bekövetkezett esemény következményeinek csökkentéséről és megszüntetéséről az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (ONER) rendelkezik.
Amint azt a Katasztrófavédelem honlapján összegezte, az ONER irányításával kapcsolatos feladatokat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKB) látja el, amely összehangolja a mindenkori magyar kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítését, valamint a védekezéssel kapcsolatos feladatokat.
Készenléti állapotban fokozott monitorozást végeznek, igyekeznek a sugárterhelést előre jelezni, és a lakosságot tájékoztatni az eseményekről.
A 2022-es védekezési stratégia részletes információkat tartalmaz a védekezési stratégiáról. Az elzárkóztatástól az evakuáláson keresztül, a jódtabletta hatósági kiosztásán át a szabadban termett élelmiszerek felhasználhatóságáig összegzi a hatósági, önkormányzati és a lakossági teendőket.
A lakosság tájékoztatását egy 1997-es kormányrendelet szabályozza, mely tartalmazza a tévékben, rádiókban bemondandó figyelmeztetés szövegét is. Aki épp egyiket sem hallgatja vagy nézi, az is értesülne arról, hogy valami baj van, ugyanis 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang is jelezné a veszélyt.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A közvetlen sugárterhelés következményeit elzárkóztatással, vagyis a lakosság zárt, csukott ablakú, jól szigetelt helyiségekbe való vezénylésével csökkentenék, ennek elrendelése hatósági feladat. Ha szükséges, ezt követné a hosszú távú biztonságot garantáló kimenekítés, az evakuálás. Amint arra a katasztrófavédelem figyelmeztet,
az önálló menekülés nem mindig előnyös.
Mivel a radiokatív porfelhő a széltől függően több országot is érinthet, így szükség esetén a légi közlekedést is korlátozhatják vagy lezárhatják a radioaktív kibocsátás útvonalán. A porfelhő terjedése a mezőgazdaságra is hatással lehet, nemcsak a sávba eső területekről származó termények, hanem a tej fogyasztása is veszélyes lehet a cézium-137 és a jód-131 izotópok miatt. Mivel ezek bemosódhatnak a talajba, a sugárszennyezéssel leginkább érintett területeken akár évekig is eltartana, mire újra biztonsággal lehetne bármit termeszteni.
Nem várt következményekkel is járhat egy evakuálás
Az atomerőművek története során eddig két alkalommal történt olyan baleset, ami indokolta a fentieket, a csernobili, 1986-os robbanás mellett a fukusimai szökőár okozott 2011-ben katasztrófahelyzetet a japán Daicsii-ban. Ott nem a sugárzás volt ráadásul a probléma, hanem a lakosság evakuálása során történt fatális események azok, amik miatt
hosszú távú pszichoszociális következményekkel kell számolni.
Csernobil esetén egészen más volt a helyzet, ott ugyanis olyan izotópok szabadultak fel, melyek közvetlenül is egészségkárosítóak. A jód 131-es izotópja élelmiszerekkel, vízzel, például a szennyezettségnek kitett tejelő állatok tején, szennyezett porrészecskéken keresztül is a szervezetbe kerülhet. A pajzsmirigyben felhalmozódva ez a rákos megbetegedések kockázatát növelheti.
Ha érdekel, hogyan néz ki Csernobil 40 évvel a katasztrófa után, olvass tovább!
