Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mint egy mézeskalácsfalu, olyan az észak-szlovákiai Sztrázsó-hegység lábánál található Csicsmány. Noha a Rajcsanka-völgyi kis falucska közel 140, hófehér csipkével borított háza 1979 óta műemlékvédelem alatt áll, díszítői eredetileg nem is művészetnek szánták az azóta világszerte ismertté vált alkotásokat.
Azt, hogy ki alapította ezt a ma mindössze 125 lelket számláló, Zsolna megyei falut, nem tudni pontosan. Annyi viszont biztos, hogy Csicsmány (szlovákul: Čičmany) nevét 1272-ben említik először. Egyes források szerint a Turóczy család települt ide a 14. században, mások viszont úgy tartják, hogy 1410-ben a törökök elől menekülő bolgár menekültek találtak itt otthonra. A legenda szerint, noha a bevándorlók elvesztették eredeti nyelvüket, magukkal hozott népművészetüknek köszönhető, hogy Csicsmány ma olyan, amilyen.
Mész került a házak falára
A falu házainak hófehér csipkéi eredetileg nem művészeti céllal kerültek a falakra, hanem állagmegóvás miatt. A 18. század végén ugyanis a faházak repedéseit és hibáit javították mésszel, így megvédve az épületeket az időjárás viszontagságaitól. Később aztán a praktikus javításokból díszítés lett: a fehér minták egyre bonyolultabbá váltak, geometrikus és növényi motívumok jelentek meg rajtuk, végül pedig
kialakult egy 24 elemből álló mintavilág, amely egységes karaktert adott az egész falunak.
A díszes építmények azonban nem mindig így néztek ki: a ma látható házak jelentős részét újjá kellett építeni, hiszen az 1921-es pusztító tűzvész, majd a második világháború súlyos károkat okozott a településen.
Csicsmányban ma is látni népviseletben a helyieket
A zsindelytetős épületek közül különösen híres a Radenov-ház, amelyet elsőként építettek újjá a nagy tűzvész után. Az épületben 1966 óta múzeum működik, ahol megismerhetjük, hogyan éltek a csicsmányiak a 20. század közepén. A kiállításon korabeli ruhák, cipők, használati tárgyak és bútorok is láthatók. Érdekesség, hogy bár népviseletet ma már főként az ünnepeken hordanak a helyiek, a hagyományok továbbra is élnek.
Ezek a falu legkülönlegesebb épületei
A 42-es számú ház a régi csicsmányi otthonok világába nyújt betekintést, amely – a hagyományos házakéhoz hasonlóan – alsó szintjén egy nagy, füstös, kemencés és nyitott kéményes helyiség volt, mellette vagy a padláson pedig több fűtetlen hálószoba. Ha a falu legkülönlegesebb épületét keresnéd, mindenképp indulj el az 1798-ban épült barokk templom irányába, amely falai egyszerű fehérek, kupoláján azonban visszaköszönnek a házakéhoz hasonló festett motívumok.
Érdekessége még, hogy a benne elhelyezett harang 1588-ból származik, az orgonája pedig 1738-ban készült.
Fokozatosan csökkent a népesség
Csicsmány eredetileg nem a mostani helyén, hanem a Kiscsicsmányhoz tartozó Javorinka-dombon jött létre. A helyiek a kezdetekben főként földműveléssel, állattartással és különféle kézműves mesterségekkel foglalkoztak. Miután Csicsmány tulajdonosai gyakran cserélődtek az évszázadok során, a földbirtokok sosem kerültek egyetlen ember kezébe.
A 16. század végén, 1598-ban a településen egy malom és 43 ház állt. A legnagyobb népességét 1828-ban érte el, amikor 127 házban 1507 ember élt. Ebben az időszakban már a papucskészítés is fontos megélhetési forrást jelentett. A 20. század elején azonban sok helybéli kivándorolt, elsősorban Amerikába, majd a népesség a háborúk miatt még tovább csökkent.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Díszítések a falakon túl
A házak egy részét ma is lakják, és az itt élők nagy gonddal ápolják a népi hagyományokat. A jellegzetes díszítőmotívumok nemcsak az épületek falain jelennek meg, hanem terítőkön, festményeken, népviseleteken, sőt a temető művészien faragott fakeresztjein is.
Kapcsolódó: Ezt a magyar falut az egész világ ismeri – a legértékesebbek között lett helye
