Kitikkadsz a videomeetingtől? Ez csak azért van, mert ember vagy. A videomeetingeknek egy csomó olyan jellemzője van, ami extra mentális erőfeszítést kíván az embertől, nem csoda hát, ha kimerültnek érzed magad tőlük. Miért ilyen fárasztó a megbeszéléseknek ez a virtuális formája, és milyen óv- és megelőző intézkedéseket tehetsz, hogy valamennyire megkíméld magad a kimerüléstől?
A jövővel kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság, a kényszerű otthon maradással járó fizikai izoláció, az eddigi szokásaink radikális átalakulása komoly megterhelést jelenthet a pszichés rendszerünkre. Ebben a kihívásokkal teli időszakban különösen fontos, hogy oda tudjunk figyelni a testi-lelki jóllétünkre, és gyakoroljuk az öngondoskodást. Ebben sokat segít az, ha rendszeresen be tudunk csekkolni magunkkal, hogy hogy vagyunk.
„A stressz egyáltalán nem káros, önmagában nagyon is életszerű” – mondja Varga Katalin, az ELTE-PPK Affektív Pszichológia Tanszékének vezetője. Az MTA doktora szerint azonban a stressz mellé mindenképpen fontos, hogy legyenek olyan időszakok is, amikor biztonságban vagyunk, megnyugszunk, és teljesen átadjuk magunkat a pihenésnek. Erre a feltöltődésre nyújtanak lehetőséget azok a hanganyagok, amelyeket nemrég tettek közzé a nagyközönség számára a Magyar Hipnózis Egyesület honlapján. Miként érdemes használni a felvételeket, mit lehet elérni napi pár percnyi relaxációval, és hogyan vezethet el a járvány a bennünk rejlő lehetőségek felfedezéséhez? Erről kérdeztem a pszichológust.
Számtalan fogyókúrás programmal kísérletezhetünk manapság, de nem biztos, hogy egy bizonyos módszer mindenkinél ugyanúgy beválik. Van azonban néhány alapelv, amit érdemes figyelembe venni a hatékonyabb zsírégetés érdekében.
Egy dán táplálkozási szakértő szerint fölösleges a számolni a kalóriákat, úgy is lefogyhatsz, ha szó szerint marokszámra szórod az ételt.
Járvány idején is nagyon fontos, hogy törődj magaddal, és amennyire tudsz, igyekezz odafigyelni szellemi és testi egészségedre. Ez sokat segít benne, hogy átvészeld a problémás időszakot, és könnyebben helyt tudj állni a megváltozott, gyakran megterhelő otthoni és munkakörülmények között.
Rendben van-e az, ha valaki, akit elvileg a világon a legjobban szeretek, idegesít? Rendben van-e, ha néha annyira elegem van belőle, hogy legszívesebben a világ másik felébe távolodnék tőle? Rendben van-e, ha úgy érzem, nem bírom tovább? Mi van akkor, ha idegesít a gyerekem? Pszichológus szakértők válaszolnak.
Azt hinné az ember, hogy a kiemelkedő intellektus egyenes út a sikeres és boldog élethez. Aki intelligens, az jól reagál a változásokra, könnyebben és gyorsabban tanul, és némi tekintélyt is kivív jó képességeinek köszönhetően, nemde? A valóságban azonban ez sem ilyen egyszerű. A jó problémamegoldó képesség mellé ugyanis egy sor olyan tulajdonság és következmény jár, ami inkább megnehezíti a magas IQ-val megáldott emberek életét, és azt, hogy a mindennapjaikban boldogok legyenek.
Elveszíteni egy szerettünket rendkívül fájdalmas. Ilyenkor rengeteget segít, ha összegyűlünk a családtagjainkkal, a barátainkkal, hogy együtt búcsúzzunk és emlékezzünk. Azonban a koronavírus miatti fizikai távolságtartás napjainkban teljesen ellehetetlenítette az elmúláshoz kapcsolódó rituálékat, a gyászolók most kevesebb ölelést, házi készítésű ételt, gyakorlati segítséget, meghívást kapnak. Hogyan hathat a járványügyi helyzet a feldolgozási folyamatainkra, és mit lehet tenni azért, hogy az extrém körülmények dacára is megkapják a támogatást azok, akiknek szükségük van rá?
Másfél hónappal ezelőtt, amikor itthon is sokan a négy fal közé szorultak, rögtön megindultak a találgatások. Vajon több vagy kevesebb szex lesz a párok életében az összezártság miatt? Több – mondták azok, akik alig várták, hogy ne is legyen más dolguk. Kevesebb – mondták azok, akik előre sejtették, hogy nagy dózisban még a legjobb dolgokat is meg lehet unni. Nem lesz szex – közölték rezignáltan, akik egy vagy több kisgyerekkel kerültek egész napos lakat alá.
A cukorbetegek az átlagosnál jobban veszélyeztetettebbek most, az új koronavírus-járvány idején. Mit lehet tenni, hogy csökkentsük a fertőzés kockázatát, és ha egy cukorbeteg mégis elkapja a vírust, hogy lehet elkerülni a legrosszabbakat?
Egy világjárvány árnyékában lehetetlen elkerülni a stresszt. Ugyanakkor az elmúlt két évtized pszichológiai kutatásai megmutatták, hogy nemcsak a stressz mennyisége és típusa számít, hanem az is, hogy mit gondolunk róla, és miként vagyunk képesek kezelni. Mit lehet tenni azért, hogy ebben a rendkívül nyomasztó helyzetben is megóvjuk a mentális egészségünket és az emberi kapcsolatainkat?
Az otthonról dolgozók negyven százaléka érzi kevésbé hatékonynak a munkavégzését, és legtöbben a kollégákkal való interakciót, a rendezett munkaidőt, valamint a normális öltözködést hiányolják a kényszerű home office-ból – derül ki a Huawei Technologies Hungary online felméréséből.
Egy krízis kezelésében kiemelkedő szerepe van a vezetőnek. Nemcsak a védekezés lépéseit koordinálja, hanem a viselkedésével arra is hatni fog, hogy egy csoportban mi lesz a norma: marad az önös érdekek hajhászása, a bizalmatlanság, a bűnbakok keresése, vagy inkább az aktív felelősségvállalás, az őszinteség és a szolidaritás lesz a jellemző. Ráadásul a lakosság szempontjából rendkívül kiszolgáltatott helyzetről van szó, amelyben könnyű visszaélni a hatalommal. A feladat kétségkívül embert próbáló – hogyan lehetne jól csinálni?
Dr. Hartman Gábor szülész-nőgyógyász főorvost kérdeztük arról, hogy pontosan mi, hogyan és miért történik a legelső, illetve a további nőgyógyászati vizsgálatokon.
Mit tudunk eddig a vírus és a járvány természetéről? Milyen tesztek állnak rendelkezésre Magyarországon, és azok mennyire megbízhatók? Mikorra várható a Covid-19 elleni védőoltás? A Hősök Tere Karantén Szalon tegnap esti beszélgetésén felmerülő kérdésekre Falus András immunológusprofesszor és Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmenedzsere válaszolt.
Talán néhány hete benned is megfogant a gondolat, mint sokakban, hogy a koronavírus miatti kényszerű távolságtartással eljött az introvertáltak ideje! Békésen begubózhatnak otthonaikban, ha dolgozniuk kell járni, akkor nem szenvednek a tömegközlekedés embertömegétől, és végre nem kell kifogásokat keresni baráti találkozók lemondására. Bezzeg az extrovertáltak hogy fognak szenvedni! Most végre meglátják, milyen nehéz az, ha más az ember-ingermennyiség, mint ami nekik megfelelő lenne! A tapasztalatok azóta lehet, hogy másnak bizonyultak, mint az elvárások. Lehet, hogy azért, mert kicsit túlgondoltad ezt az intro-, extrovertált dolgot.
Te mit csináltál volna húsvétkor, ha nem jött volna a járvány? És a nyárra mit terveztél eredetileg? Hova jutottál volna az év végéig, ha minden marad a régiben? És mi lesz így veled most? Az életünk újratervezésének nehézségeiről pszichológusokat kérdeztünk.
Partnered folyamatosan utánad koslat a lakásban, és ezekben a nehéz időkben is folyton keresi az alkalmat az együttlétre? Szex után percekig szóhoz se, sőt eszméletéhez is alig tud jutni a gyönyörűségtől? Nos, ezek tényleg olyan jelek, amelyekből arra következtethetsz, hogy valamit nagyon jól csinálsz az ágyban. De vannak olyan apróságok is, amikről nem is gondolnád, hogy ugyanezt sejtetik. Ezeket gyűjtöttük össze.
A bizonytalanság szüli a legnagyobb félelmeket – ezért is olyan nehéz sokaknak elviselniük a koronavírus-járvány okozta lelki terheket. Hogyan tudod legyőzni a bizonytalanságérzetet?
Tegyük fel, hogy elmész boltba, ahol van még öt flakon kézfertőtlenítő a polcon. Te egyedül élsz, és csak ritkán hagyod el az otthonodat. Mit teszel: megörülsz a hirtelen jött szerencsédnek, és megvásárolod az összeset, ki tudja, meddig tart a járvány? Hazamész, és bekapcsolod a tévét. A hírekben azt mutatják, hogy a csodálatos tavaszi időben tömegek lepték el a kirándulóhelyeket, miközben te egyre rosszabbul viseled, hogy már hetek óta be vagy zárva. Mit teszel?
A jelenlegi helyzetben számos tényező fokozhatja az öngyilkosság kockázatát. Olyan vírussal állunk szemben, amelynek egyelőre nincs ellenszere, így extrán aggódhatunk önmagunk és szeretteink egészségéért, nehezen viselhetjük a kényszerű otthon maradással járó el- és összezártságot, a magányt, a munkahelyünk esetleges elvesztését, a gazdasági válság hatásait. Ezek a stresszorok különösen negatívan érinthetik mindazokat, akik eddig is pszichés nehézségekkel küzdöttek. Ahhoz, hogy vigyázni tudjunk egymásra, nagyon fontos, hogy merjünk kérdezni. Az öngyilkosságról való beszélgetés a tévhitekkel ellentétben nem tragédiához, hanem megkönnyebbüléshez és kapcsolódáshoz vezet. Szakértők mondják el, hogyan érdemes csinálnod.
Az elmúlt lassan másfél hónapban alapjaiban változott meg az életünk: a világjárvány miatt hozott intézkedések a legtöbbünket közvetlenül érintve átszervezték a mindennapokat. Mindannyian várjuk a végét, ami vélhetően annál hamarabb eljön, minél jobban betartjuk a terjedés lassítására szolgáló előírásokat.
Az emberi elme hajlamos nagy fenyegetésekhez nagy magyarázatokat gyártani, ezért a kutatások szerint minden társadalmi krízis az összeesküvés-elméletek táptalaja. Hogyan lehetne mégis elérni, hogy a járványhoz kapcsolódó téves információkat ne higgyék el az emberek, a védekezéshez szükséges tudnivalókat viszont igen? Most olyan megoldásokat mutatunk be, amelyek nem a „rémhírterjesztők” büntetésén alapulnak, hanem a befogadói oldalnak, az embereknek adnak eszközöket ahhoz, hogy jobban eligazodjanak a világban.
A kávé sokaknak elengedhetetlen üzemanyag, ami nélkül képtelenek teljes kapacitással működni a mindennapokban. A bezárkózás és otthoni munkavégzés idején különösen jól jön a finom, forró italtól kapott pluszenergia, a kutatások szerint azonban nem biztos, hogy érdemes a járvány idején túltolni a kávéivást.
