A jövővel kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság, a kényszerű otthon maradással járó fizikai izoláció, az eddigi szokásaink radikális átalakulása komoly megterhelést jelenthet a pszichés rendszerünkre. Ebben a kihívásokkal teli időszakban különösen fontos, hogy oda tudjunk figyelni a testi-lelki jóllétünkre, és gyakoroljuk az öngondoskodást. Ebben sokat segít az, ha rendszeresen be tudunk csekkolni magunkkal, hogy hogy vagyunk.
Amikor Brooke Anderson a közösségi médiában megosztotta azokat a kérdéseket, amelyek neki beváltak, maga sem gondolta volna, hogy ennyien fognak rezonálni a tapasztalataira. Azonban a listája olyan népszerű lett, hogy még a Greater Good Magazine-ban, a Kaliforniai Egyetem lapjában is megjelent.
Anderson három dolgot hangsúlyoz a cikkel kapcsolatban: 1) az, hogy valaki otthon töltheti ezeket a heteket, hónapokat, sok esetben kiváltságnak számít. Köszönjük az orvosoknak, ápolóknak, mentősöknek, patikusoknak, bolti eladóknak, gondozóknak, munkásoknak, stb., hogy vállalva a nagyobb veszélyt, értünk is dolgoznak; 2) a cél nem az, hogy a tovább növeljük a teendők listáját, amikor a legtöbb embernek most így is rengeteg feladat szakadt a nyakába. A kérdések tudatosságnövelő hatása fontosabb, mint maguk a válaszok; 3) nagy egyéni varianciát mutat, hogy kinek mire van szüksége a megküzdéshez. Nyugodtan alakítsd a listát a saját igényeidnek megfelelően.
#1 Miért vagyok hálás?
Anderson pár hónappal ezelőtt részt vett az akkor frissen szabadult Puerto Ricó-i Oscar Lopez Rivera előadásán, aki politikai fogolyként összesen 36 évig volt börtönben, ebből 12 évet magánzárkában. Rivera minden reggel azzal indította a napot, hogy elénekelte Violeta Parra dalát, a Gracias a la Vida (Köszönet az életért) címűt. Érdemes még a legextrémebb körülmények között is kialakítani egy napi hálaadó szertartást, hiszen ennek az érzésnek komoly pozitív hatásai vannak nemcsak a lelki, hanem a testi egészségünkre nézve is. Miért vagy ma hálás? Szánj minden nap 2 percet arra, hogy ezt átgondolod, esetleg leírod, és másokkal is megosztod.
Izgalmas pszichológiai kutatáshoz keres résztvevőket az ELTE
Mennyire alakultak át a közösségimédia-használati szokásaink a járvány kirobbanása óta? Hogyan segít a különböző digitális felületek használata a krízissel való megküzdésben? Ezeknek a fő kérdéseknek igyekeznek most utánajárni az ELTE-PPK Szociálpszichológia Tanszékének munkatársai. A dr. Ujhelyi Adrienn egyetemi adjunktus és Fejes-Vékássy Lili PhD-hallgató által vezetett vizsgálat egy online kérdőív kitöltéséből áll, amelyet az alábbi linkre kattintva érhetsz el. A válaszadás maximum 15 percet vesz igénybe, a kutatók minden résztvevőnek örülnek, a kapott adatokat pedig anonim módon dolgozzák fel.
#2 Kihez fogok kapcsolódni?
Ma már a járvánnyal foglalkozó pszichológiai témájú cikkek többsége kiemeli, hogy a társas távolságtartásnak elég kizárólag a fizikai térben megvalósulnia. A lelki jólléted megőrzése érdekében lényeges, hogy továbbra is közel tudj érezni magadhoz másokat. Ezt többféle módszerrel is elérheted. Például minden nap kiválasztasz 3 családtagot, barátot, akiket fel fogsz keresni, egy hétre előre leszervezel online beszélgetéseket, rendszeresen felhívod az idősebb rokonaidat és a fokozott veszélynek kitett ismerőseidet, vagy akár új emberekkel kezdesz el beszélgetni a randiappokon. Az exedhez fordulni támogatásért azonban nem kifejezetten tanácsos, hacsak nem vagytok már olyan kapcsolatban, hogy barátként tudtok viszonyulni egymáshoz.
#3 Milyen elvárásokat engedek el?
Egy világjárvány idején nem biztos, hogy a munkádnak kell az első számú prioritásnak lenni az életedben. Bár sokan éreznek egy megnövekedett nyomást arra vonatkozóan, hogy most hirtelen produktívnak kellene lenni, azért érdemes azt is látni, hogy meglehetősen extrém körülmények között töltjük a mindennapjainkat. Szóval teljesen oké időnként fáradékonynak, tompának, irritáltnak vagy szomorúnak lenni. Az sem nagy tragédia, ha nem mindig érsz az e-mailjeid végére, netán csak a felét, háromnegyedét végzed el annak, amit terveztél. Az is rendben van, ha a gyerekeid aznap nem tanultak túl sokat, viszont egészségesek maradtak, és érezték az őket körülvevő felnőttek szeretetét. Érdemes tehát meghatározni, hogy mik a prioritások számodra a mostani helyzetben, és inkább azokra fókuszálni. Minél hamarabb tudod elengedni a régi rutinokból jövő elvárásokat, annál gyorsabban tudsz adaptálódni a megváltozott helyzethez.
#4 Hogyan töltök időt a friss levegőn?
A természet közelsége, a kinti oxigén, a napsütés mérsékelt ideig tartó élvezete jót tesz a testi-lelki egészségünknek. Persze nagyon változó, hogy kinek milyen lehetőségei vannak arra, hogy a szabadban legyen. De sokat számít, ha időnként – a kellő körültekintés mellett – el tudod hagyni az otthonodat. Tölts időt a kertben, sétálj egyet a ház körül, ülj ki a teraszra, a gangra, vagy tárd ki az ablakot. A forgalom enyhülésével talán a máskor szmogosabb városrészekben is valamivel tisztább most a levegő.
#5 Hogyan fogom átmozgatni a testemet?
Ha egész nap egy szűk térben ülsz vagy fekszel, azt előbb-utóbb a tested is megsínyli. A rendszeres mozgással nemcsak az ízületeidet, az izmaidat és az állóképességedet tarthatod karban, hanem a benned lévő feszültségeket is oldani tudod. Sportolj egyedül a szabadban a kellő távolság megtartásával (futóknál 9 méter!), lépcsőzz egy kicsit az épületben, nyomj fekvőtámaszokat, próbálj ki egy online jóga- vagy tornaórát. Ha nehezen veszed rá magad a sportra, az is segíthet, ha az életmód-aktivitásodat tudod növelni: például szokj rá arra, hogy amikor telefonálsz, akkor folyamatosan fel-alá járkálsz a lakásban. Ha kevésbé vagy mobilis, akkor is érdemes naponta alap gimnasztikai és nyújtógyakorlatokat végezni, illetve akár saját magadnak megmasszírozni azokat az izmaidat, amelyeket elérsz.
#6 Milyen szépséget fogok létrehozni, megcsodálni?
A szépség megtapasztalása a kétségbeesés hatékony ellenszere. Amikor képesek vagyunk azonosítani a szépséget, az megerősíthet minket abban, hogy a problémáinkon túl is van élet: apró részei vagyunk egy nagy egésznek, amiért érdemes küzdeni. A krízis egyik pozitív hozadéka talán éppen az lehet, hogy semmit sem veszünk magától értetődőnek, hanem újra megtanulunk rácsodálkozni azokra a dolgokra, amelyek mellett az utóbbi időben átsiklottunk: a növények szépségére, az ételek ízére, vagy arra a szeretetre, amit egymás iránt érzünk. A kultúra fogyasztásával és létrehozásával is utántölthetjük a szokásosnál most gyorsabban merülő pszichés energiáinkat. Fontos tehát, hogy teremts időt azokra a tevékenységekre, amelyek örömet okoznak neked: olvass, írj, rajzolj, főzz, javíts meg vagy ültess el valamit.
