Egy új kutatás rávilágított arra, hogy miért részesíti előnyben az agyunk a szép dolgokat: a folyamat mögött a hatékonyság áll. A kutatók felfedezték, hogy amikor esztétikailag vonzó vagy szimmetrikus dolgokat nézünk, az agyunk kevesebb energiát használ fel.
Az 1900-as évek elején különlegesen szép leletre bukkantak egy egyiptomi ásatáson. Azóta az is kiderült, kit ábrázolt a mellszobor, amely az időtlen szépség szimbólumává vált.
Sokszor talán bele sem gondolunk, hogy milyen úttörő fejlesztéseknek köszönhetjük azt, hogy mindennap használt kozmetikumaink biztonságosak: ma már a tudomány is ott áll a krémek mögött.
Az öregedés folyamatát felgyorsító szabad gyökökkel szemben veszi fel a harcot a Q10 koenzim, mely szervezetedben természetesen is keletkezik. A bőr feszességét és rugalmasságát megőrző fehérjék termelődésében is nagy a szerepe – ezt érdemes tudni a létfontosságú antioxidánsról!
A szépség relatív. Amit egyes kultúrákban vonzónak találnak, az mások számára meghökkentő, sőt akár egyenesen riasztó lehet.
Végy nagy adag kreativitást találékonysággal fűszerezve, adj hozzá egy kevés ősi medicinát, és máris megkaptad a csodaszert, amivel szépülni lehet. Tudjuk, hogy anno nem volt ritkaság, hogy az emberek mindenféle gusztustalan hozzávalókból kevertek ilyen-olyan, kétes hatékonyságú balzsamokat, elixíreket.
Kevesen tudják, hogy milyen komoly egészségügyi kockázatai lehetnek bizonyos szépségápolási eljárásoknak, így például a műszempilla-felhelyezésnek. Egyes esetekben a természetes pillák elvesztését is okozhatja.
Megfelelő marketinggel úgyszólván bármit el lehet adni, nemcsak ma, ez így volt a viktoriánus Angliában is. És a marketing csak hagyján, de gyakran előfordul, hogy olykor-olykor a szépen hangzó szlogenek mögött bizony csalást szimatolunk.
A 90 éves korában 5 évvel ezelőtt elhunyt Sir Sean Connery huncutul mosolygós tekintetét és figyelemreméltó testalkatát számos szerepben megcsodálhattuk már. De a fiatal Seant mint a Mr. Universe versenyzőjét csak kevesen látták, eddig.
A szépség még mindig (túl?) előkelő helyen szerepel az értékrendünkben. Lehet egy nő rendkívül okos, tehetséges vagy bármilyen módon kiemelkedő, mindig megállapítjuk róla, szép-e. Ha igen, jön a mély irigység, pedig a világ legszebbnek tartott nőitől gyakran épphogy menekülnek a férfiak. Hogy is van ez?
A szépségápolásnak mindig is nagy keletje volt, a nők régen is szerettek volna örökre csinosak maradni. A múlt században még nem volt olyan fejlett a technológia, mint napjainkban, így a kívánt célt vagy csak sokkal fájdalmasabban, vagy sokkal költségesebben tudták elérni dédanyáink. Mutatjuk, hogyan szépítkeztek ők.
A szépségért meg kell szenvedni – tartja a mondás, ám a viktoriánus korban ez gyakran szó szerint igaz volt. A XIX. század végén élő nők szépségideáljának követése nemcsak anyagi áldozatot követelt, hanem sokszor súlyos egészségügyi kockázatokkal is járt.
