Magyarország az egyik legnagyobb méztermelő Európában, itthon közel 20 fajtát állítunk elő. Amellett, hogy persze nagyon finom, miért érdemes még fogyasztani? És melyik fajta mézet? Most minden kiderül!

Hajlamosak vagyunk rá, hogy az élet kérdéseiről fekete-fehérben gondolkodjunk: jó vagy rossz; igaz vagy hamis; szép vagy csúnya. Pedig legtöbbször a két szélsőség között van a jó válasz. Így van ez az introvertált és extrovertált személyiségtípusokkal is: egyáltalán nem biztos, hogy kényelmesen illeszkedsz egyik vagy másik kategóriába.

Több mint egy évtizede már, hogy október 29-e a pikkelysömör világnapja. A súlyos testi és lelki tüneteket okozó betegség okai a genetikában és az életmódban egyaránt keresendők, és bár gyógyíthatatlan, tünetei ma már jól kordában tarthatók. Egy biztos: a világszerte mintegy 125 millió főt érintő pikkelysömör mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

100-ból mindössze 2 ember érzi úgy az élete felénél, hogy ha mindent elölről kezdhetne, akkor sem változtatna semmin. Az idén jubiláló HVG Extra Pszichológia magazin felmérést végzett arról, hogy kiket érint leginkább az életközépi válság, és melyek annak legszembetűnőbb jelei. De mit mondanak a szakértők: mikor érünk egyáltalán az „életünk közepéhez”?

Sokan állítják, hogy minél többet és gyakrabban szív valaki marihuánát, annál inkább romlik az emlékezőtehetsége. Kérdés, ez valóban így van-e.

Sokan több mint két hónapja kényszerültünk karanténba, és a mindennapi életünkön túl le kellett mondanunk arról is, hogy személyesen találkozhassunk a szeretteinkkel, hogy megölelhessük őket. Miközben még mindig a vírushelyzet végét várjuk, biztosan egyre többen gondolkozunk el azon, milyen feltételek mellett látogathatjuk meg szüleinket, nagyszüleinket.

Mikor sírtál utoljára? Azt ne hozd fel, amikor egy karácsonyi reklámtól vagy érzelgős filmtől elérzékenyültél, a könnybe lábadt szem és a néhány elmorzsolt könnycsepp most nem minősül sírásnak. A hosszú ideig tartó könnyáradat, a kiadós zokogás viszont igen, mert ezután tapasztaljuk azt az érdekes jelenséget, amiről most olvashatsz.

Egyelőre mindenki csak találgat, mikor és hogyan lesz vége a világméretű járványnak. Tényleg belátható időn belül meglesz az ellenanyag? Minél többen fertőződnek meg, annál inkább kialakul a lakosságban az immunitás? Esetleg évről évre visszatér majd a vírus mutálódott formában? A lehetséges forgatókönyveket szedtük össze.

Sokan felteszik a kérdést: aki átesett a fertőzésen, védett a Covid-19 ellen, vagy újra elkaphatja az új koronavírust? Utánajártak az igazságnak.

Több mint másfél hónapja éles itthon is a járványügyi helyzet. Ez alatt az idő alatt nemcsak számtalan új kifejezést tanultunk meg, de sok korábban is ismert szót is elkezdtünk más kontextusban, némiképp módosult jelentéssel használni. Összegyűjtöttük a vírushoz kapcsolódó legfontosabb, legtöbbször ismételt és leginkább (el)használt kifejezéseket.

Mondtad már, hogy „halálosan unom” ezt az egészet? Gondoltad már úgy, hogy ez vagy az „dögunalmas”? Érezted már magad „végzetesen” egykedvűnek? Akár valamelyik iskolai órád képe rémlett most fel, akár a jelenlegi helyzetben önt el a vigasztalhatatlan unalom érzése, nem véletlen, hogy a halált és a dögrovást emlegetted. Az unalom ugyanis tényleg végzetes lehet. Vagy legalábbis halálosan rossz érzés.

Gondolkodtál már azon, hogy miért nem nappal tartanak tűzijátékot? A válasz persze egyszerű: az intenzív hatáshoz az kell, hogy sötét legyen, minden elcsendesedjen egy kicsit, hogy aztán hirtelen robbanjanak a csodás fények az égbolton. A kontraszt mindig felerősíti a tapasztalatainkat. Hogyan tudjuk mi magunk megteremteni ezt a kényszerű otthon maradás egyhangúságában? Talán úgy, hogy megtanulunk más módokon figyelni, mint ahogy eddig tettük.

Ebben a vírusos időszakban azért elég jó kis érv szokott lenni egy-két feles legurítása mellett az, hogy a pálinka fertőtlenít. De vajon mi igaz ebből az egészből? Guríthatjuk bátran, vagy jobban járunk, ha nem alapozunk a belső fertőtlenítő hatásra?