Mennyire megbízhatók a koronavírustesztek? Az immunológus és az orvos válaszol

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mit tudunk eddig a vírus és a járvány természetéről? Milyen tesztek állnak rendelkezésre Magyarországon, és azok mennyire megbízhatók? Mikorra várható a Covid-19 elleni védőoltás? A Hősök Tere Karantén Szalon tegnap esti beszélgetésén felmerülő kérdésekre Falus András immunológusprofesszor és Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmenedzsere válaszolt.

„A történelem eddigi legnagyobb szabású védekezése zajlik, ami sok millió halálesetet előzött meg az elmúlt hónapokban. Sokkal több fertőzött és halott lenne most, ha a világ nem áll le, éppen ezért a korlátozó intézkedéseket, finomhangolva, továbbra is fenn kellene tartani.” 

„Nem tudjuk kiszámítani, hogy a kijárási korlátozás enyhítése – amivel több országban is próbálkoznak – nem vezet-e újabb esetszám-növekedéshez, esetleg kiugrásokhoz."

A fenti kijelentések tegnap este, a Hősök Tere Karantén Szalon második beszélgetésén hangzottak el. Az eseményről készült felvétel hamarosan elérhető lesz a YouTube-on, de addig is összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat. 

A vírus és a járvány természetéről

Falus András immunológusprofesszor szerint ezt a pandémiát jelenleg evolúciós szemlélettel lehet megérteni. „Az emberi test is egy ökoszisztéma. Sokféle vírus él bennünk, együtt velünk, közöttük számos bakteriofág, azaz baktériumvírus is. A tüdőnkben és a légcsövekben rengeteg bakteriofág van, ami egyfajta baktériumgátként viselkedik. Ezek tehát a mi szempontunkból szimbionták: nem betegséget okoznak, hanem együttműködnek, például azzal, hogy életteret keresnek maguknak. Bízom benne, hogy jönni fognak olyan vírusok, amelyek elnyomják a SARS-CoV-2 vírust ebben az élettérért folyó harcban” – mondta a szakember, majd hozzátette, várhatóan a második hullám során a vírusnak a sejtekbe való behatolása, vagyis a vírus súlyossága gyengébb lesz.

„A járvány lényege, hogy az nem egy véletlenszerű, normál elosztást mutató görbe, hanem sok kicsi fellobbanásból áll össze, úgynevezett hatványfüggvény eloszlást követ. Helyben és időben egyenetlen, sok kis kiugró helyi járványból adódik össze az országos kép. Jól látszik, hogy akár egy-két ember viszi magával egy adott területre a vírust, ahol az azonnal föllobban. Az esetszámokról szóló általános ábrák gyakorlatilag semmit nem mondanak arról, hogy egy bizonyos területen belül kik a fertőzöttek, pedig ez lenne a lényeg. Egyrészt vannak olyan fertőzöttek, akik csak néhány más embert fertőznek meg, másfelől ott vannak az úgynevezett szuperterjesztők. A visszakövetésekből tudjuk például, hogy Dél-Koreában annak a bizonyos 31. számú páciensnek 1160 kontaktja volt. Hogy hogyan? Miután ez a személy valahol megfertőződött, egy koccanásos autóbaleset következtében kórházba került, ahol tudtán kívül átadta a vírust az egészségügyi dolgozóknak, és ezáltal szinte az egész kórháznak. Ezután, mivel nem súlyosan sérült meg, kiengedték a kórházból, ő pedig mit sem sejtve templomba járt, büfében ebédelt, egymaga létrehozva ezáltal több kisebb gócpontot” – magyarázta Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmenedzsere.

Rendkívül fontos tehát a lokalitás, és hogy tesztelve legyenek azok a potenciális szuperterjesztők, akik olyan helyen dolgoznak, ahol vice versa sok mindenkivel érintkeznek nap mint nap. Ilyenek az egészségügyi intézményekben dolgozók, de egy forgalmas pályaudvar mellett üzemelő élelmiszerbolt pénztárosa is. Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató is egyetért azzal, hogy Magyarországon is sokkal többet kellene tesztelni és nagyobb súlyt fektetni a kontaktkutatásra. 

Ha belátható időn belül nem lesz ellenszer, és feltételezzük, hogy az újrafertőződési ciklus rövidebb, mint a nyájimmunitás elérésének időtartama, akkor milyen hosszú lehet a védekezésnek ez a formája (aminek az alapja az egészségügyi kapacitásokhoz igazodás)? – merült fel a kérdés a járvány kimenetelével kapcsolatban.

„Ha egy vektorként ábrázoljuk a járvány végét, tehát a fertőzötteket és a fertőzésben elhunytakat, azt látjuk, hogy akkor lesz vége a járványnak, amikor vektor lefelé mutat.. Az emberiség történetében minden nagy járványnál – a jelenleginél sokkal rosszabb feltételek mellett – ez így történt. Ez a koronavírus túl mohó, hiszen az egész világban pillanatok alatt elterjedt, és szerintem erre rá fog fázni. Olyan replikációs rátája van, hogy előbb-utóbb elveszíti azt a képességét, hogy minket, embereket megfertőzzön. Nagyon sok genetikai változata fog még megjelenni, és a replikálódó képesség csökkenni fog, ez lehet a SARS-CoV-2 veszte. Ugyanakkor nagyon lassú lecsengésre kell számítani” – mondta Falus András immunológus.

Amennyiben a nyájimmunitáshoz 7-8 százalékos fertőzöttség fenntartása szükséges hosszú időn keresztül, akkor ez Magyarországon 750 ezer főt jelent. Ha csak 10 százalék nincs karanténban, akkor is sokszor annyi fertőzött lesz szabadon, mint amennyi most – ezzel ellentétes az a törekvés, hogy minél kevesebb legyen az új fertőződés. Ennek kapcsán Balkányi László megjegyezte, hogy gördülő 7-8 százalékról van szó, ennél összesen majd többet kell elérni, amihez olyan intézkedéseket kell hozni, amik egyszerre nagyjából ezen a szinten tartják a fertőződések arányát, és akkor egyszer csak elérjük a nyájimmunitást anélkül, hogy az ellátórendszer végzetesen túlterhelődne.

„De ebben a kérdésben azért nagyon sok feltételezés van. Az egyik, amiről már szó volt, hogy nem is tudjuk, mennyire és milyen hosszan leszünk fertőzöttek, ezt még ki kell tapasztalnunk. A másik az, hogy a vírus nem fog változatlan maradni, rengeteg mutáció jelenik meg, amelyeket a kutatók folyamatosan követnek, minden egyes új törzset végigszekvenálnak. Harmadrészt, ha találunk hatékony gyógyszer-kombinációt, vagy sikerül kifejleszteni egy új gyógyszert, akkor ez egy kezelhető betegséggé válik, tehát ugyanúgy fogunk hozzáállni, mint más gyógyítható betegségekhez. Nagyon sokféle lehetséges kimenet van, nem csak egy forgatókönyv” – mondta Balkányi. 

Mit mutatnak ki a koronavírustesztek? 

A Covid-19 kimutatására kétféle tesztrendszer áll rendelkezésre, és mindkettőt el kell végezni, ezek ugyanis nem helyettesítik egymást.

PCR-teszt:

• A molekuláris biológia számos célra alkalmazza az úgynevezett polimeráz-láncreakciót (PCR), beleértve különböző patogének, köztük a koronavírusok azonosítását is.
• A járvány elterjedésének elején, valamint az újrafertőzések közvetlen kimutatásához PCR-vizsgálatra van szükség.
• A ma már sok helyen meglévő infrastruktúrát igénylő eljárás előbb RNS-ből DNS-be visszaírja, majd „felszaporítja" az adott mintában található örökítőanyagot, amely így könnyebben vizsgálható.
• Ez a vizsgálat a vírus létét, a genetikai állományt mutatja ki orrból vagy szájgaratból vett nyálkahártyából.

Immunológiai gyorsteszt

• A szerológiai gyorsteszt a megfertőzött ember immunválaszát, azaz az IgG, IgM (és ritkábban IgA) immunglobulinokat mutatja ki, és ezáltal a populáció átfertőzöttségét, illetve remélhetően védettségét – már amennyiben elegendő teszt áll ehhez rendelkezésre, és azokat következetesen használják.
• Ez a fajta eljárás nem igényel infrastruktúrát, ezért sokkal olcsóbb, mint a PCR.
• Hasonlóan működik, mint egy lateráldiffúziós terhességi teszt: a vérplazmamintát beszivárogtatják egy szűrőpapírcsíkba, amelyre a gyártó előzetesen felvitte a vírusnak azokat a fehérjéit (antigéneket), amelyekre az immunrendszer reagál.

Mennyi idő után mutatják ki a fertőzöttséget?

Mint azt Falus András elmondta, az orrból, nyálkahártyából vett minta azonnal kimutatja a vírus jelenlétét.

Akinél a teszt pozitív eredményt hoz, az szinte biztosan fertőzött. Azonban ha nincs elég vírus a légutakban – ami a fertőzés korai szakaszában jellemző –, akkor benne van a pakliban, hogy a mintavétel nem lesz sikeres. Éppen ezért mind negatív, mind pozitív eredmény esetén néhány napon belül meg kell ismételni a vizsgálatot. Mint tudjuk, a vírus sokszorozódik, tehát egy negatív teszteredmény után megemelkedhet a száma annyira, hogy a második alkalommal pozitív legyen a mintavétel.

„A szerológiai gyorsteszt ezzel szemben csak a szervezet immunreakcióját méri, ami egyébként genetikától, életkortól, életmódtól függően olyan tényezőket tartalmaz, amelyek nem feltétlenül egységesek mindenkinél. A vizsgálatok szerint 7-10 nap is kell ahhoz, hogy létrejöjjön egy immunválasz. Az IgM a friss, gyors immunválaszt jelzi, az IgG pedig a viszonylag hosszabbat, vagyis azt, hogy lehet, hogy még benned van a vírus, de lehet, hogy már nem, mert az immunrendszered legyőzte. Fontos tehát, hogy mind a két vizsgálatot elvégezzük, jó minőségű eszközökkel” – hangsúlyozta a szakember. 

Mennyire megbízhatók a Magyarországon forgalomban lévő tesztek?

„Van egy nagy probléma – folytatta az immunológus. – A Semmelweis Egyetem központi laborjában több ezer vizsgálat alapján két kínai teszt felhasználásával nemrég arra a következtetésekre jutottak, hogy ezek a kínai szerológiai gyorstesztek alkalmatlanok. (Az említett tanulmány jövő héten, az Orvosi Hetilapban fog megjelenni.) De nem azért, mert a kínaiak rossz teszteket adtak el, hanem azért, mert a kínai tesztekhez a Kínában elterjedt vírusból kivont antigéneket használták. Az ottani fertőzöttek erre 90 százalékban pozitívan reagáltak, de nagyon valószínű, hogy Európába és Ausztráliába érve a vírus megváltozott, és az antigén összetétele más. Ezért lehet az, hogy az európai fertőzöttek nem úgy reagálnak a kínai antigénekkel, mint ahogy maguk a kínaiak. Három héttel ezelőtt pedig még minden szerológiai teszt kínai volt – ahogy a legtöbb európai országban, nálunk is. Azóta persze minden ország elkezdett saját teszteket kifejleszteni, mivel azonban ezek a kínai tesztek a pozitív ellenanyagválaszt nálunk nem mutatják ki olyan biztonsággal, reprodukálhatósággal, érzékenységgel, mint ahogy kellene, rengeteg fals negatív eredmény születhetett.”

Balkányi László mindezt egy praktikus információval egészítette ki: „Nagyon sok labor azzal hirdeti magát, hogy a kínai vagy más piacon általa vásárolt teszt rendelkezik CE- vagy OGYI-számmal. Fontos tudni, hogy egyik szám sem bevizsgálást jelent, hanem regisztrációt. Vagyis azt, hogy amikor az adott gyár ebbe a regiszterbe bejelentkezett, kötelezettséget vállalt arra, hogy bizonyos minőségi követelményeket betart, és jogi felelősséget vállal az elkészített ellenanyagért. Mindennek tehát semmi köze a bevizsgáltsághoz, a teszt értékéhez – figyelmeztetett a szakember. – Az OGYI-szám esetében van egy olyan adat, hogy ki (melyik minőségbiztosítással foglalkozó intézet) vizsgálta be azt a számot, és ez az, amit érdemes nézni. Mivel nem sok idő telt még el, nagyon kevés olyan teszt van, ami ezen a bevizsgálási folyamaton átment, miközben megbízhatóan használhatóként vannak elkönyvelve. Van egy összesítő weboldal, amelynek a listáján mintegy 300 különböző teszt szerepel. Nagyon örülnék, ha ebből 2-3 valóban megbízható lenne” – fűzte hozzá. 

Hogy áll a vakcinafejlesztés? 

A WHO húsvét előtt tett közzé egy jelentést arról, hogy jelenleg 62 helyen folyik a világban vakcinakutatás, két oltóanyag pedig már klinikai vizsgálat alatt áll.

„A kínaiak, tanulva a korábbi hibáikból, most szinte azonnal, január 7-én közzétették a vírus RNS bázissorrendjét, ami mindenhova eljutott, így párhuzamosan elindulhattak a kutatások. Az Európai Unió Bizottságának Közös Kutatóközpontja, a JRC egy pozitív próbaanyagot készített, amit minden országnak továbbított, hogy a kérdéses minőségű immunteszteket ellenőrizni lehessen. Én kivetítem ezeket a gyors intézkedéseket és biztató tényeket a vakcinafejlesztésre is: azt gondolom, hogy a hatóságok most nem nagyon fognak ülni az engedélyeken. A háromnegyed évtől a másfél évig mindenféle jóslat elhangzik a médiában, de ebből a soha nem látott tudományos összefogásból kiindulva én nagyon optimista vagyok. Remélem, hogy még az idén forgalomba kerül a Covid-19 elleni oltóanyag” – mondta Balkányi László. A kérdés az, hogy elég lesz-e a fejlett országok gyártókapacitása ahhoz, hogy az egész világon mielőbb hozzáférhető legyen a vakcina.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos naprakész, hiteles, közérthetően megfogalmazott információkat és praktikus tanácsokat az MTA által összeállított Koronavírus kisokosban találsz.