H. P. Lovecraftnak, a híres horrorszerzőnek tökéletesen igaza volt, amikor úgy fogalmazott: a legősibb és legerősebb félelem az ismeretlentől való rettegés. Hosszú évtizedek pszichológiai kutatása bizonyítja: az emberi elme hajlamos rá, hogy bizonytalan helyzetben a legrosszabb lehetséges következményekkel számoljon. A pánikrohamokat is gyakran egy lehetséges katasztrofális történéstől való pánik indítja be. A Covid-19-járvány mindannyiunk életét megváltoztatta: mindennapi szokásaink fenekestül felfordultak, és folyamatos bizonytalanságban élünk. Az Elemental írása elmagyarázza, hogyan lehetsz úrrá a bizonytalanságon és a félelmeken.
A bizonytalanság a legrosszabb
Egy 2014-es tanulmány szerint a bizonytalanság megzavarja azokat a berögzült és ösztönös agyi folyamatokat, amelyek a mindennapi rutintevékenységeink elvégzéséért felelnek. Ez a zavar felbolygatja az elmédet, belső riadóállapotot hirdet, és hevesebb érzelmi reakciókat eredményez. A téged körülvevő bizonytalanságot azonnal negatív felhangokkal társítod, a lehetséges legrosszabb következményekkel számolsz. Akárhová nézel, csupa aggasztó dolgot látsz – ezeket összekapcsolva könnyen elképzeled a rád leselkedő katasztrófát. Minél nagyobb, minél többrétűbb a bizonytalanság, annál könnyebben esel pánikba.
A bizonytalansággal gyakran nehezebb megbirkózni, mint egy valóban katasztrofális történéssel. Egy 2008-as tanulmány mellrákgyanús pácienseket vizsgált – mint kiderült, az alanyok a vizsgálat előtt és nem a diagnózist követően érezték a legnagyobb mértékű szorongást. Ha tudod a választ, még akkor is, ha az a lehető legrosszabb válasz, van mibe kapaszkodnod, tudod, mit várhatsz a helyzetben – magyarázza Michelle Newman, a Pennsylvaniai Állami Egyetem szorongáskutató pszichológusa. Ellenben ha semmi sem biztos, nincs semmilyen fogódzód, ami segíthetne. Egy tömegközlekedést vizsgáló kutatás úgy találta, sokkal nagyobb aggodalomra ad okot az utasok körében, ha a busz, vonat vagy repülő bizonytalan ideig késik, mint ha pontos információt kapnak arról, hogy mekkora késéssel fog befutni a jármű.
Előfordul, hogy valaki inkább vállalja az esetleges rosszabb végeredményt, mintsem bizonytalanság közepette várjon egy jobb következményre. Szerencsejátékosok esetében gyakori – figyelték meg kutatók –, hogy inkább kisebb tétekkel játszanak, kevesebbet kockáztatva, mintsem a nagyobb nyeremény reményében a nagyobb veszteség lehetőségével számoljanak.
Az se jó, ha minden információn átrágod magad
Az egyes emberek máshogy reagálnak a bizonytalanságra – mondja Newman. A többség sajnos a legrosszabb stratégiát választja, és azonnal aggódni kezd, azt remélve, ezzel valahogy képes lesz megoldani a problémát. Az aggódás azonban nem vezet sehová, sőt inkább hátráltat. Ahelyett, hogy abba fektetnéd az energiáidat, hogy tényleges megoldást keress, a folyamatos aggódás veszi el minden erődet. Az állandó aggódás beleivódik az elmédbe – teszi hozzá Jack Nitschke, a Wisconsini Egyetem professzora – és csak még több aggódást szül. Ha napi hat-hét órában a koronavírus-járvány miatt stresszeled magad, az agyad hozzászokik ehhez a szorongáshoz.
Gyakran az is visszaüthet, ha fanatikusan keresed a válaszokat, és ezért minden utadba akadó információn átrágod magad. Az elméd csak bizonyos mennyiségű információt tud rendesen feldolgozni – bizonyította egy 2009-es kutatás –, információ-túltengés esetén megnő a zavar és a bizonytalanság. Az új koronavírussal kapcsolatban rengeteg a találgatás és kevés a pontos információ – nem csoda, hogy azok, akik egész nap a járvánnyal kapcsolatos híreket olvassák agyba-főbe, könnyebben kezdenek pánikolni a betegséggel kapcsolatban.
Ne hagyd, hogy úrrá legyen rajtad a szorongás
De akkor vajon mit lehet tenni? Mindkét szakember egyetért abban, hogy a legjobb módszer a szorongás kiiktatására, ha nem hagyod elburjánzani magadban a bizonytalanságot. Ahelyett, hogy folyamatosan a bizonytalan dolgokon rágódnál, próbáld meg más, hasznosabb, kellemesebb dolgokkal elfoglalni magad. Olvass könyvet, nézz filmet vagy sorozatot, hívd fel a barátaidat. A meditáció szintén segíthet – kiváló technika például a mindfulness –, hogy ellazítsd az elméd és száműzd a szorongást. Érdemes lehet – javasolja Newman – egy adott időszakot, napszakot kijelölni az aggasztó dolgokon való gondolkodáshoz, így az nem terpeszkedik rád, nem uralja el az egész napodat. Mindannyian rengeteg bizonytalansággal élünk együtt – mondja Newman –, de nem hagyjuk, hogy azok eluralkodjanak rajtunk. A legjobb, ha elfoglalod az elméd munkával, szórakozással és más hasznos dolgokkal, és nem hagyod, hogy a félelmeid vegyék át felette az irányítást.
