Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Abban a sötét időszakban, amikor sokan titkolni kényszerültek származásukat, Ervin Gábor zsidó származású katolikus pap kitűzte ruhájára a sárga csillagot, és küzdött azért, hogy zsidók életét menthesse meg. A vértanúhalált halt pap boldoggá avatásának procedúrája tavaly kezdődött el.
Erdő Péter bíboros 2025-ben kezdeményezte Ervin Gábor boldoggá avatását: a megkezdett kutatásokban kiderült, hogy a pap saját Maros utcai otthona mellett az épületben található, erre a célra kibérelt lakásokban is rejtegetett zsidó embereket.
A nyilasokkal a nyílt konfrontációt is vállaló pap mártírhalálának pontos időpontja ismeretlen. Amikor az utcán vonta felelősségre a zsidókat csoportokban terelő katonákat tetteikért, még csak letartóztatták, később azonban vértanúhalált is halt.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Gyerekkorától papnak készült Ervin Gábor
Ervin Gábor zsidó családba született 1912-ben: hét éves volt, amikor szülei, Ervin Kálmán, a Magyar Általános Hitelbank igazgatója, és Brust Ilona a katolizálás mellet döntöttek. A család eredetileg nagyváradi, de édesapja már Sarkadon született. Három testvére volt, azonban közülük csak ketten élték meg a felnőttkort: a későbbi pap volt a legfiatalabb szülötte a családnak.
Varga Péter András filozófus és tudománytörténész kutatási anyagainak tanúsága szerint a Piarista Gimnáziumnak eleinte színjeles – a kor osztályzási rendszere szerint ez az egyest jelentette – tanulója voltaz 1921-1922-es évtől kezdve öt tanéven át, majd teljesítménye jelesre változott. Ennek oka a testnevelésből elért kettes – mai felfogásunk szerint négyes – osztályzata volt.
1929-ben érettségizett az intézményben, melynek aktív tanulója volt. Részt vett a Vörösmarty Mihály önképzőkör munkájában, melynek részeként négy dolgozatot is írt. Egy hatodikos, illetve egy hetedikes osztályos tanulóként írt esszéje világtörténelmi pályadíjas, illetve „szintén jutalomra érdemes” minősítést nyert.
Érdeklődése már ekkoriban tetten érhető: bár írt a Karolingokról is, de két dolgozatában is Assisi Szent Ferenccel foglalkozott,
stigmáit, illetve természetszeretetét kutatva, mellette pedig a koldulórendek történetében is beleásta magát. Hithű katolikus édesanyja támogatta papi ambícióit.
Hittant tanított a későbbi embermentő
1929-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karára iratkozott be, a következő év júliusában azonban már a Budapest-Esztergomi Főegyházmegyénél jelentkezik, hogy papi hivatásához vezető tanulmányaiba belevághasson. 1934 július 24-én fel is szentelik, előbb Szomorban, majd Budaörsön lesz káplán, 1935-ben pedig doktorrá avatják. Két életben maradt testvérének egyike, Pál ügyvéd lett, míg László édesapjuk halála után az Ervin László Szövőgyár igazgatója.
Számos lapban publikált rendszeresen: ezek közt található katolikus kiadvány is, de a Jelenkor és a Magyar Kultúra is közölte írásait. A Szent István Társulat és az Aquinói Szent Tamás Társulat is tagjai közé fogadta, miközben előbb a tizenharmadik kerületi Salvator Intézetben, majd Patrona Hungariae gimnáziuman hittantanár lett.
Evin Gábor példaképei közt Aquinói Szent Tamás mellett ott volt Prohászka Ottokár is, a teológia és a filozófia mellett a pszichológia is élénken érdekelte.
A Magyar Szent Kereszt Egyesületnek is tagja volt: a zsidótörvényekben érintettek érdekeit képviselő egyesületnek halála évében, 1944-ben a titkára is lett. Angelo Rotta embermentő tevékenységét is segítette.
Felvarrta reverendájára a sárga csillagot is
Az ekkor 32 éves Ervin Gábor úgy döntött, hogy felvarrja reverendájára a sárga csillagot, hogy így szolidaritást vállaljon nemcsak édesanyjával és testvéreivel, hanem minden magyar zsidóval. Származása dacára neki ugyanis papként nem tették kötelezővé a jelkép viselését.
Kiállása viselkedésében is megmutatkozott. Amikor azt látta, hogy csoportokba terelik a zsidókat, szóban is kiállt értük, amiért le is tartóztatták – ekkor még szabadon engedték. Az üldözötteknek azonban úgy is segíteni próbált, hogy zsidókat rejtegetett II. kerületi otthonában, melyet édesanyjával osztott meg.
1944-ben nyilasok törtek be hozzá, elvitték édesanyját és őt is, csak házi alkalmazottja tért vissza. Ő látta házi alkalmazott látta a pap és anyja megkorbácsolását: feltehetően később a Margit-hídnál a Dunába lőtték Ervin Gábor atyát. Testvéreit a Gestapo végezte ki, amikor elfogták őket határátlépési kísérlet közben.
Kapcsolódó: számos civil magyar hős mentette meg zsidó emberek életét Salkaházi Sárától Schlachta Margitig.
