Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.
Piran gazdagságát egykor a só hozta meg, a közeli sómezőkben ma is hagyományos módszerekkel készül a híres pirani só, amelynek kiváló minőségét világszerte ismerik.
Ma is él az évszázados hagyomány
A sótermelés története több mint hétszáz évre nyúlik vissza, és máig meghatározza a város arculatát. Az írott források már a 9. század elején említik a környék sólepárlóit, a hagyományos technológia pedig évszázadokon át szinte változatlan maradt. Nem is csoda, hogy a város fejlődésének az alapját is a sóból származó bevételek jelentették, és ennek köszönheti Piran a gazdasági, kulturális és építészeti virágzását is.

A sótermelők életét az évszakok alakították. Tavasszal családostul kiköltöztek a sómezők mellé épített egyszerű házakba, itt éltek és dolgoztak az őszi betakarítás végéig. Ideiglenes otthonaiban nem csak laktak, ebben tárolták a munkaeszközeiket és a begyűjtött sót is. Különleges életformájukat a közeli Sečovlje Sómezők Természetvédelmi Parkjában működő Sókészítési Múzeum mutatja be, ahol azt is láthatjuk, hogyan készül a só.
A Tartini téren találkozik minden
Piran tulajdonképpen a város szíve, a Tartini tér köré épült, amelyet elegáns paloták vesznek körül. Itt áll Giuseppe Tartini zeneszerző szobra is, akinek szülőháza ma múzeumként működik. A kiállításon nem csak portrék, személyes tárgyak és korabeli dokumentumok mutatják be az életét, a nagyérdemű a világhírű zeneszerző egykori hegedűjét is láthatja.
A pletykálkodóknak is elrejtettek egy üzenetet
A Tartini téren érdemes még egy kicsit elidőzni, mert található a kikötőváros legrégebbi fennmaradt épületeinek egyike, a Benečanka, vagyis a Velencei Ház is. Ez a 15. században emelt, velencei gótikus stílusú palota kiugró sarokerkélyével és díszes homlokzatával azonnal magára vonja a figyelmet.
Ráadásul az épülethez egy romantikus legenda is kapcsolódik.
A történet szerint egy tehetős velencei kereskedő beleszeretett egy pirani lányba, és szerelme jeléül felépíttette számára a város egyik legszebb házát. A kapcsolatuk körül keringő pletykákra válaszul a homlokzatra a „Lasa pur dir”, vagyis „Hadd beszéljenek” felirat került, amely ma is látható. Napjainkban az épület földszintjén – mi mást – helyi sótermékeket és kézműves ajándéktárgyakat kínáló üzlet működik.
![]()
A térről indulva nagyjából egy óra alatt bejárható az egész óváros, bár a meredek utcák és a macskakövek miatt érdemes kényelmes cipőt viselni.
Velencéből ismerős harangtorony
A város legismertebb jelképe a Piran fölé magasodó Szent György-templom és harangtornya. Utóbbit a velencei Szent Márk harangtornya ihlette, és különlegessége, hogy valójában idősebb, mint a ma a lagúnák városában látható újjáépített változat. A harangtorony tetején a tengerészek védelmezőjeként tisztelt Mihály arkangyal szobra áll, amely a helyi legenda szerint, ha Trieszt felé fordul, kedvező idő várható a tengeren. Ha azonban Piran felé néz, inkább jobb a parton maradni.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A mindössze négyezer lakosú város egyébként különleges fekvésének köszönhetően lenyűgöző panorámát kínál: tiszta időben akár a Velencei-lagúna körvonalai is feltűnhetnek a horizonton.
A világ legnagyobb sóbányája 11 emelet magas, amely lelőhelyet Nagy Sándor lovai fedezték fel.






















