Mit tegyek, ha öngyilkossági veszélyt tapasztalok a járvány idején?

GettyImages-AA043097
Olvasási idő kb. 17 perc

A jelenlegi helyzetben számos tényező fokozhatja az öngyilkosság kockázatát. Olyan vírussal állunk szemben, amelynek egyelőre nincs ellenszere, így extrán aggódhatunk önmagunk és szeretteink egészségéért, nehezen viselhetjük a kényszerű otthon maradással járó el- és összezártságot, a magányt, a munkahelyünk esetleges elvesztését, a gazdasági válság hatásait. Ezek a stresszorok különösen negatívan érinthetik mindazokat, akik eddig is pszichés nehézségekkel küzdöttek. Ahhoz, hogy vigyázni tudjunk egymásra, nagyon fontos, hogy merjünk kérdezni. Az öngyilkosságról való beszélgetés a tévhitekkel ellentétben nem tragédiához, hanem megkönnyebbüléshez és kapcsolódáshoz vezet. Szakértők mondják el, hogyan érdemes csinálnod.

„Az öngyilkosság nem egy sötét árny, ami egyszer csak előkúszik a vasárnapi ebédnél” – hangzott el az Auróra x Bánkitó Karanténfesztivál eseményén. A szuicidumnak vannak jelei, amelyeket ha megtanulunk felismerni, sokat tehetünk azért, hogy támogatást kapjanak azok az ismerőseink, barátaink, szeretteink, akik bajban vannak. Mire érdemes odafigyelni, és mit lehet tenni a megelőzés érdekében? Többek között erről beszélgettem az online kerekasztal résztvevőivel: dr. Balázs Judittal, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökével, Lakos Eszter klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal, valamint dr. Unoka Zsolttal, aki pszichiáter és pszichoterapeuta. A program rövid bevezetője az Auróra Facebook-oldalán ezen a linken, a teljes beszélgetés pedig az alábbi videóban tekinthető meg. Ebben a cikkben most azokat a praktikus információkat, elérhetőségeket foglaljuk össze, amelyeket mindenkinek érdemes elraktározni a lelkielsősegély-dobozába, hogy alkalomadtán segíteni tudjon saját magán és másokon. 

#0 Az igazi prevenció az iskolai oktatással kezdődne

Ideális esetben a gyerekek már általános iskola felső tagozatában, illetve a középiskolában tanulnának a különböző mentális állapotok tüneteiről, lefolyásáról. Meg kellene tanítani őket olyan alap pszichoterápiás készségek elsajátítására, hogy hogyan lehet egy segítő csoportot létrehozni, közösen támogatni azt, akinek nehézsége van. Azzal is érdemes számolni, hogy sok családban a szülők is nagyon rosszul vannak, így a fiatal nem velük tudja megosztani a nehézségeit. Sokan számolnak be arról, hogy az iskola, egy tanár, egy osztálytárs vagy az ő szülei voltak azok, akik reményt ébresztettek a tekintetben, hogy egyáltalán van értelme élni. Az öngyilkosságot megkísérlők, elkövetők több mint 90 százalékánál egyébként diagnosztizálható lenne valamilyen pszichiátriai zavar: leggyakrabban depresszió, és ehhez kapcsolódó alkohol- vagy más típusú szerhasználat. Ám ezek a nehézségek sokszor kezeletlenek maradnak, holott fontos lenne, hogy már az enyhe tüneteket is felismerjük, az emberek pedig minél korábban segítséget kapjanak.

Létezik elérhető iskolai prevenciós program

A Karolinska Institute vezetésével, mintegy 12 ezer európai fiatal részvételével dolgozták ki az ún. YAM programot (Youth Aware of Mental Health Programme, magyarul Fiatalkori Mentális Egészség-öntudatosság Program). Az 5 alkalmas iskolai foglalkozás a 14-16 éves korosztályt szólítja meg, a szakemberek szerepjátékokkal segítenek a fiataloknak eligazodni a lelki egészséggel kapcsolatos kérdésekben, növelve ezzel a diákok énhatékonyságát. Dr. Balázs Judit és kollégái önkéntesen mennek országszerte olyan iskolákba, ahova egy-egy érzékeny, a téma iránt érdeklődő pedagógus, igazgató hívja őket. Ugyanakkor az is fontos lenne, hogy a program beépüljön a tantervbe, hogy minden iskolában legyen ilyen jellegű prevenció. 

#1 Nem ciki segítséget kérni

Egyébként is, de a mostani világjárvány közepette pláne érthető és oké, ha nem vagy jól. Csökkentheti a szorongásodat, ha kellően informált vagy. Viszont ha folyton a híreket bújod, az könnyen visszacsaphat. Érdemes tehát napi kétszer, a tapasztalataid alapján megbízható forrásokból tájékozódni, hogy képben legyél, de ne telítődj a témával. Az is nagyon fontos, hogy csak a fizikai térben tarts távolságot másoktól, de ápold a társas kapcsolataidat, és legyenek olyan emberek, akiket továbbra is közel érzel magadhoz. Az is sokat segít, ha odafigyelsz a napi ritmusodra, a reggel reggel marad, felöltözöl, hétvégén hétvégét tartasz, jut időd a munkára, a tanulásra, a szórakozásra. Ha viszont azt veszed észre magadon, hogy ingerült vagy, netán nem tudsz aludni, dolgozni, kikapcsolni, akkor kérj segítséget. Ez egyáltalán nem ciki, bármelyikünkkel előfordulhat, és a segítő szakmák pont azért léteznek, hogy legyenek olyan szakemberek, akik ilyenkor támogatni tudnak téged. 

Segítséget kérni sokszor nem könnyű, mégis fontos megtenni
Segítséget kérni sokszor nem könnyű, mégis fontos megtennikupicoo / Getty Images Hungary

#2 Ebben a kérdésben nem lehet túl érzékenynek lenni

Az öngyilkosság megelőzésében mindannyian kapuőr funkciót látunk el. Ez azt jelenti, hogy felelősségünk van abban, hogy felismerjük az öngyilkossági szándékra utaló jeleket, segítsünk szakemberhez eljutni azoknak, akikért aggódunk. Sokszor az emberek kimondják, hogy meg akarnak halni, ám más esetekben indirekt jelzések utalnak arra, hogy valami nagy gond van. Az egyik ilyen tipikusan a viselkedésváltozás, amikor valaki ingerlékenyebb, undokabb lesz, visszavonul, vagy egy addig aktív diák hirtelen teljesen elveszíti az érdeklődését. Ő nem lusta lett, hanem valószínűleg nincs jól. A felismerést nehezíti, hogy számos tévhit övezi az öngyilkosságot. Sokan máig azt gondolják, hogy aki mondja, az úgysem akar meghalni, aki meg igazán meg akar halni, az úgysem mondja. Ezek egyike sem igaz. A legtöbb ember valamilyen formában kifejezi az öngyilkossági szándékát, például azt mondja, hogy pár hónap múlva már nem lesz rám gondotok, csak teher vagyok mindenkinek, kiszállok ebből az egészből. Ezek mellett a jelzések mellett nem volna szabad elmenni, inkább óvjunk túl valakit egy kicsit, mint hogy elmaradjon a segítségnyújtás.   

#3 Több kell, mint egy sírós szmájli

A vírus terjedésének lassítása érdekében emberi interakcióink jelentős része a fizikai világból az online térbe helyeződött át. A közösségi médiának azonban megvan az a veszélye, hogy személytelenebb, és jobban megoszlik a felelősség a tagok között. Amikor a hírfolyamunkat görgetjük, fontos felfigyelnünk a depresszív zenékre, képekre, gifekre. Nem elég ilyenkor egy sírós szmájlival reagálnunk, vagy kikövetnünk az illetőt, hanem jó lenne írni neki privátban, és megkérdezni, hogy hogy van. Innen pedig már kevésbé tér el a helyzet attól, amit személyesen is érdemes tenni (ld. alább). 

Ha azt gyanítod, hogy nincs jól, inkább írj rá, hogy mi van vele
Ha azt gyanítod, hogy nincs jól, inkább írj rá, hogy mi van veleDavid Malan / Getty Images Hungary

#4 Szabad beszélgetni az öngyilkosságról

Az öngyilkosság egy nagyon is létező emberi viselkedés, mindig is csinálták, amióta van kultúra. Fontos tehát, hogy ne stigmatizáljuk, de társadalmilag azt közvetítsük, hogy ennél van jobb megoldás. Ha beszélünk az öngyilkosságról, azzal nem súlyosbítjuk a problémát, nem sugalmazunk, hanem kapukat nyitunk, hogy a másik ne egyedül vívódjon. A sztenderd pszichiátriai kérdéseket a rokonok, a barátok is feltehetik. Kezdve például az alapkérdéssel: reménytelennek érzed magad, úgy érzed, hogy nincs értelme élni? Vannak öngyilkossági gondolataid? Szoktál arra gondolni, hogy jobb lenne meghalni, hogy az lenne a megoldás a fájdalomra, kudarcra, szégyenre vagy bűntudatra? Arról is érdemes megkérdezni, hogy a gondolatok mellett van-e késztetése, sürgető érzése, hogy most már meg is kéne csinálni. Sokan rendszeresen gondolkodnak az öngyilkosságon, de nincs bennük szándék a vallásuk, a szeretteik vagy más okok miatt. Arról is érdemes beszélgetni, hogy ha van szándék, akkor van-e terve, vannak-e eszközei a cselekvés végrehajtására (az USA-ban önmagában erős rizikófaktor az, hogy nagyon könnyű fegyverhez jutni). Teljesen természetes, hogy gyakran megijedünk ezektől a témáktól, de lényeges tudatosítani magunkban, hogy fel szabad tenni kérdéseket egymásnak. Ha ez a téma be tud kerülni egy társas közegbe, már az egy óriási protektív faktor. 

#5 Jobb egy dühös barát, mint egy halott barát

Az is előfordulhat, hogy valaki titokként kommunikálja a másiknak, hogy öngyilkos akar lenni, mert elege van ebből az egészből, de arra kéri, hogy ez maradjon köztük, ne mondja el senki másnak. Ez egy elképesztően súlyos teher. Ilyenkor fontos elmondani a veszélyben lévő embernek, hogy ezt a titkot nem fogjuk tudni megőrizni, nem is szabad megőriznünk, de vele maradunk ebben a helyzetben, segítünk neki, együtt leszünk, ezen túl lehet jutni. Ha kamaszokról van szó, fontos azt is megkérdezni, hogy ki az a felnőtt, akiben a fiatal megbízik, kitől kérjünk segítséget. Lehet, hogy a barátunk, szerettünk haragudni fog ránk, mert nem őriztük meg a titkát, de ezt sajnos vállalnunk kell a biztonsága érdekében. 

A titkok fokozzák az elszigetelődést. Ha megtanulunk beszélgetni az öngyilkosságról, jobban kapcsolódhatunk egymáshoz
A titkok fokozzák az elszigetelődést. Ha megtanulunk beszélgetni az öngyilkosságról, jobban kapcsolódhatunk egymáshozMiguel Navarro / Getty Images Hungary

#6 Próbáld megérteni, hogy mit érezhet

Sokakban megrázó élményt vált ki, amikor megtudják, hogy a szerettük meg akar halni. Nemritkán dühösek lesznek, elkezdik szidni, kritizálni az illetőt, ami nyilvánvalóan nem segít rajta. Fontos, hogy komolyan vedd, hogy biztosítsd arról, számít neked, fontos, szereted őt, és mindent meg akarsz tenni azért, hogy életben maradjon. Ne érvénytelenítsd, ne bagatellizáld az érzéseit, ne mondj neki olyanokat, hogy a te gyerekkorodban még enni sem volt mit, mégis túléltétek. Ne tereld el a témát, hanem legyél ott vele. Fejezd ki, hogy milyen nehéz lehet most neki, hogy milyen szomorú vagy magányos lehet, mekkora bűntudatot, szégyent, kudarcot élhet meg. Érezz együtt vele, hogy ez tényleg iszonyú rossz. Értsd meg őt, de mondd el neki azt is, hogy segíteni fogsz túljutni neki ezen.  

#7 Könnyebb átvészelni, ha konkrét tervek vannak 

Amikor épp nincs nagy baj, érdemes ún. krízistervet készíteni. Ez gyakorlatilag olyan, mint egy lelkielsősegély-doboz: az ember tudja, hogy hova és milyen sorrendben nyúljon, ha nem érzi jól magát. Erről előre jó gondolkodni, amikor minden oké. Mi az az 5 konkrét dolog, amit meg fogok tenni, ha megzuhanok? Kit fogok első körben felhívni, ha őt nem érem el, akkor ki a következő? Mi segít, hogy jobban érezzem magam? Nagy változatosságot tud mutatni, hogy kinek mi használ, fontos rájönni arra, hogy neked mi válik be (ez lehet akár egy cicás videó is). Az egyéni variancia figyelembevétele akkor is fontos szempont, amikor segítséget nyújtunk valakinek: konkrét tanácsok helyett jó lenne őt megkérdezni arról, hogy neki mi esne jól. Azt persze megoszthatjuk vele, hogy nekünk mi szokott segíteni, de oda kéne figyelni arra, hogy ő tudjon kibontakozni, az ő szükségletei kapjanak teret. Az is rengeteget segíthet, ha meg tudjuk beszélni vele a következő (online) találkozás időpontját, és hogy addig konkrétan miket fog csinálni (felöltözik, bevásárol stb.), és hogy mindig írjon, amikor valamit megcsinált. Ettől lesz egy folyamatos kontakt érzés, és a világos terv abban is segítheti, hogy a beszűkült tudatállapotból kikerüljön. 

Sokat segíthet, ha mindig van egy következő lépés, amire fókuszálni tudsz
Sokat segíthet, ha mindig van egy következő lépés, amire fókuszálni tudszKlaus Vedfelt / Getty Images Hungary

#8 Adj egy esélyt egy képzett segítőnek

Amikor valaki közel kerül az öngyilkossághoz, akkor többnyire beszűkült tudatállapotban van. Az örök mostba kerül, a teljes kilátástalanságba, és azt gondolhatja, hogy örökre ilyen szomorú vagy elhagyatott lesz. Mivel nem akar örökké szenvedni, ennek az állapotnak vetne véget az öngyilkossággal. Ebben a helyzetben rendkívül nehéz elképzelni azt, hogy egy-két hónap múlva már nem így fogja érezni magát. Pedig mindenkinél elmúlik ez az állapot, a súlyos depresszióból is 4-6 hét után általában jobban lehet lenni. Ezt persze nehéz elhinni annak, aki épp nagyon rosszul van. A segítségkérést tovább nehezítheti, hogy gyakran egy valós életesemény is szerepet játszik a tünetek rosszabbodásában. Ilyenkor azt mondhatja az illető, hogy a pszichiáter, a pszichológus úgysem tudja visszaadni a szerelmét vagy a munkáját. Ebbe az érvrendszerbe nem érdemes belemenni (abban persze tud majd segíteni, hogy a személy jól legyen, így majd idővel új partnert, új munkát keressen). A lényeg, hogy nem kell örökre elköteleződni, csak egy kicsi bizalomra van szükség, hogy az illető egyáltalán adjon egy esélyt a segítőnek. Ezek a szakmák ezért léteznek, érdemes tenni velük legalább egy próbát.

Fontos elérhetőségek krízishelyzetekre

Teljesen természetes, ha sokszor úgy érezzük, nehéz segítséget kérni. De bármelyikünkkel előfordulhat, hogy azt éljük meg, hogy összedől a világ, és egyedül nem tudjuk megoldani a problémáinkat. Ez nem a gyengeség jele, és azt is lényeges tudatosítani magunkban, hogy nem kell egyedül megbirkóznunk a gondjainkkal: fordulhatunk képzett segítőkhöz is, akik meghallgatnak, támogatnak minket.

  • A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) éjjel-nappal hívható, ingyenes telefonszáma felnőtteknek: 116-123. Hétfőtől péntekig 17–01 óra között skype-on is elérhetők a segítők. További információkról, illetve a külföldről térítés ellenében hívható lelkielsősegély-telefonszámokról a szervezet honlapján tudsz tájékozódni az alábbi linken.
  • Az öngyilkossági veszély olyan akut pszichiátriai probléma, amelyet a járvány ideje alatt is kötelesek ellátni a pszichiátriai osztályok. Érdemes felhívni a Központi Ágynyilvántartó 0–24 órában működő telefonszámát: 06-1-311-6000, hogy megtudd, a lakcímedhez, tartózkodási helyedhez legközelebb eső pszichiátriai osztály címét, ahova be tudsz menni segítséget kérni. Beutalót sem kell vinned, hogy fogadjanak.
  • Az ország egész területéről ingyenesen hívható a Kék Vonal telefonszáma: 116-111. A fiatalok 0–24 órában elérik a segítőket, előhívó vagy körzetszám nélkül, teljesen anonim módon beszélgethetnek az őket foglalkoztató kérdésekről. Olyan felnőttek is telefonálhatnak, akinek egy gyerek biztonsága kapcsán vannak kételyei, kérdései. Az ő hívásukat a 116-000-s telefonszámon várják. Lehetőség van ezenkívül cseten és e-mailen keresztül is segítséget kérni, további információkat a szervezet honlapján találsz az alábbi linken.
  • A nők és gyerekek elleni erőszak áldozatai és segítőik ingyenesen hívhatják a NANE Egyesület segélyvonalát a 06-80-505-101-es számon hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18–22 óra, valamint szerda 12–14 óra között.
  • LMBTQI-emberek számára a Háttér Társaság tart fenn Információs és Lelkisegély-szolgálatot, mindennap 18–23 óra között hívhatók a munkatársak, a 137-37-es zöldszámon. Van normál díjas vonaluk is: +36-1-329-3380, illetve skype-on is el lehet érni őket. Továbbra is üzemel a Személyes Segítő Szolgálat, a HIV Segítő Szolgálat és a HIV-vonal is, ezekről az alábbi linken tájékozódhatsz.
  • Egészségügyi dolgozók számára indított több lelkisegítség-nyújtó szolgáltatást a Semmelweis Egyetem, amelyekről bővebben az alábbi linken tájékozódhatsz. A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika munkatársai telefonos és online lelkisegítség-nyújtást, támogató és krízisintervenciós hátteret biztosítanak az egyetem munkatársainak, az Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológiai Tanszék, illetve a Magatartás-tudományi Intézet önkéntesei pedig csatlakoztak a napi 24 órában ingyenesen hívható 06-1-770-7333-as Call for Help krízisvonalhoz. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika a lelki támogatáson túl a gyerekek iskolai helyzetével kapcsolatos szakmai tanácsokkal is ellátja a szülőket.
  • Az egészségügyben dolgozók számára ajánlották fel ingyenesen a támogatásukat a Mental for Doctors nevű kezdeményezéshez csatlakozó pszichológusok, coachok, terapeuták. Az önkéntesekről létrehozott albumban ki tudod választani a számodra szimpatikus segítőt, időpontot pedig a kép melletti leírásban szereplő linken foglalhatsz. A munka online zajlik majd, 45 perces ülésekben.
  • A járvány hatására segítő szakemberek több csoportja is szervezkedni kezdett, hogy ingyenesen ajánlják fel támogatásukat a koronavírus-krízis kapcsán online formában vagy telefonon. A Pszi Pont, a Reikon Pszichológiai Központ, valamint a Meghallgatunk.online honlapjain nemcsak a bejelentkezés menetéről tájékozódhatsz, hanem hasznos anyagokat is találhatsz a megküzdéssel kapcsolatos jó gyakorlatokról, tudnivalókról.
Oszd meg másokkal is!

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt olvastad már?

Érdekességek