Így lett az ördög fekete italából mindennapi kávé

A kávé az olaj után a világ második legkelendőbb árucikke. Nem tudunk meglenni nélküle, ez tart ébren egy hosszú napon át, ez ébreszt reggel, modern életünk szerves része. No de hogy lett az etiópok mágikus italából Garfield kedvence?

A legenda szerint a kávé csodálatos hatását Kaldi, a magányos etióp kecskepásztor fedezte fel a kilencedik században. Megfigyelte, hogy kecskéi egy bizonyos növény bogyóinak elfogyasztása után izgatottá és energikussá válnak, és tapasztalatait megosztotta a helyi kolostor vezetőjével. A bogyókat leszedték, kiszárították, egy részét a tűzbe dobták... és akkor megérezték a kávé összetéveszthetetlen illatát. Nem kellett sok ahhoz, hogy a megpörkölődött bogyókat összezúzzák, és „teát” főzzenek belőle: ez lett a kávé. A szerzetesek nagyon hamar rájöttek, hogy óránként néhány korty kiválóan ébren tartja őket az imádkozás hosszú óráiban. Egy másik verzióban nem kecskék, hanem madarak szerepelnek, a harmadik változat szerint egy szentté avatott, Omar nevű arab sejk fedezte fel a fekete ital csodás hatásait, miután éhében megrágcsálta a bogyókat. Az ízük nem volt valami felemelő, ezért megpörkölte, majd megfőzte őket, s láss csodát, napokig energiát tudott meríteni az italból.

Honnan jött a kávéházak ötlete?

A 16. századra a kávét alapvető italként fogyasztották Perzsiában, Egyiptomban, Szíriában és Törökországban, receptje pedig a zarándokok és rabszolgák útján került a határokon túlra. Nevét az araboktól kapta, ez volt a qahwah, amit az ottománok kahve-ként, a hollandok koffie-ként vettek át. Először csak az arab vidéken, majd később szerte a világon nyíltak egymás után a kávéházak, amelyeket a bölcsek iskoláinak is neveztek. Az egybegyűltek együtt iszogattak, beszélgettek, híreket cseréltek, bekapcsolódtak a helyi szellemi életbe, zenét hallgattak, vagy táncosok, énekesek műsorait élvezték. Megteremtették a kapcsolatot a kávé és az intellektuális élet között. 1650-ben már Oxfordban, két évre rá Londonban is megnyílt az első kávéház, pedig az angolok nagyon nehezen viselték, hogy szeretett teájuknak riválisa érkezett. Idővel azonban rájöttek, hogy a kettő megfér egymás mellett, s a kávéházak egyfajta „internetként” szolgáltatták a fontos híreket.

Mindennapi kávénkat add meg nekünk ma
Mindennapi kávénkat add meg nekünk maDougal Waters / Getty Images Hungary

A nőket, hacsak nem voltak a férfiak szórakoztatására érkező prostituáltak, nem engedték be a kávéházakba. A kiváltott harag azonban nem csak az intellektuális réteget érintette. Meglepően sok feleség gyűlölte a kávéházakat és magát a kávét, miután a családapák szinte a kávéházban éltek, és ott váltották meg szóban a világot a külföldi újságok és cimborák között, miközben családjuk életében alig vettek részt. Olyan nézet is elterjedt, miszerint a kávé impotenssé teszi a férfiakat – ezt persze azóta számos kutatás cáfolta. 

Az ördög bűzös lehelete

A fekete ital nemcsak a feleségeknél verte ki a biztosítékot, de az egyház berkeiben is. Az alkoholhoz hasonlóan bűnös élvezetnek tartották, féltek a hatásaitól, fogyasztóit megbélyegezték. 1511-ben Mekkában egyenesen betiltották a kávézást. Az ellenzéket vezető mekkai kormányzó, Khair Beg azért tette ezt, mert attól félt, hogy politikai ellenfelei a kávéházakban összegyűlve áskálódnak ellene, és titokban segítik a kormányt. Ekkortól a kávé a forradalomhoz és az ellenálláshoz kapcsolódott, és tiltott élvezetté vált egészen addig, amíg 1524-ben I. Szelim szultán hatályon kívül nem helyezte a tilalmat. Khair Beget kivégeztette, majd közölte, hogy a kávé szent és sérthetetlen.

A fekete Európában is tiltólistára került. Afrikai és keleti kapcsolatainak köszönhetően Velence az egyik első európai ország volt, ahol a kávé megjelent, hamarosan azonban a fekete ital éppoly titokzatossá és misztikussá lett, mint maga kelet, a katolikus papok pedig Sátán keserű találmányaként kezdték emlegetni, hiszen ami az iszlám valláshoz kapcsolódott, az nem számíthatott pozitív megítélésre. A kávézásra vonatkozó tiltást VIII. Kelemen pápa vonta vissza azáltal, hogy keresztény és muzulmán italnak titulálta, és azt javasolta, ha már ennyire finom, kereszteljék meg, hogy fogyaszthatóvá váljon.

A cikk az ajánló után folytatódik

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Az első kávészünet a világon

A huszadik században az olcsóbb, szélesebb körben termeszthető kávénak köszönhetően az ördög itala mindennapi innivalóvá alakult, amit már nemcsak az elit tagjai engedhettek meg maguknak, de a munkások is. Nem meglepő módon azok, akik nem sörrel vagy borral, hanem egy csésze feketével kezdték a napot, jóval produktívabbnak bizonyultak. Az 1950-es években a Pan American Coffee Bureau reklámozta először a kávészünetet, de hogy pontosan melyik cég vezette be elsőként, arról máig megoszlanak a vélemények. A Barcalounger cég például eltökélten állítja, hogy 1902-től rendszeres kávéivással segített munkásainak élénkebbnek maradni, így övé a történelmi elsőbbség. 1946-tól már kávéfőző automaták is rendelkezésre álltak, folyamatos modernizálódásuknak köszönhetően pedig ma már külön kis szertartássá vált az otthoni vagy munkahelyi kávézás. És még az ördögtől sem kell félnünk. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra