Mindfulness, meditáció vagy média-multitasking, és az ebből származó folyamatos stressz – az agyad egészsége szempontjából nagyon nem mindegy, milyen kognitív tevékenységeket végzel.
Vegyük például az Alzheimer-kórt. Erről mindenki tudja, hogy egy gyógyíthatatlan agyi betegség. Gyógyszercégek és kutatóintézetek százmilliókat költöttek a hatékony kezelésre, eddig azonban nem sok eredménnyel. "Kétféle jóváhagyott gyógyszerünk van, amelyek kismértékben ugyan, de javítják a figyelmet és a memóriát, a betegség folyamatát azonban nem képesek lassítani" - mondja dr. David Holtzman, a Washington Egyetem Neurológiai Tanszékének professzora.
Jelenleg nem lehet hozzájutni semmilyen tablettához vagy étrend-kiegészítőhöz, ami segíthetne.
Néhány biztató kutatási eredmény azonban azt sugallja, hogy bizonyos kognitív tevékenységek – nevezetesen a különböző meditációs módszerek – megakadályozhatják a szellemi teljesítmény hanyatlását és a memóriavesztést, de legalábbis védelmet nyújthatnak ellene - olvasható a Medium-on.
Egy 2016-os tanulmány a Journal of Alzheimer Diseaseben egész pontosan arról számol be, hogy mindössze napi 12 perc meditáció javíthatja az emlékezetet és az agyi funkciókat azoknál a betegeknél, akik az életkorral kapcsolatos kognitív hanyatlás jeleit mutatják.
A meditáció gyakorlása növelheti a szürkeállomány mennyiségét és sűrűségét, valamint elősegítheti az Alzheimer-kórban szenvedők különböző agyterületei közötti funkcionális összekapcsolódást
– mondja a tanulmány szerzője, Kim Innes, a Nyugat-Virginiai Egyetem Epidemiológiai Tanszékének professzora.
De hogyan lehetséges ez? „A meditáció ellensúlyozhatja a stresszel kapcsolatos génkárosodásokat, amelyek úgy tűnik, hozzájárulnak az Alzheimer-kór kialakulásához és progressziójához” – magyarázza Innes. A kutatók a mindfulness és a meditációs gyakorlatok számos egyéb egészségügyi előnyére is fel kívánják hívni a figyelmet.
Ezek alapján az ilyen típusú mentális tevékenységek jó hatással lehetnek:
- az irritábilis bél szindróma tüneteire
- a krónikus fájdalommal járó betegségekre
- a rákos megbetegedések kockázatára.
A pszichoterápiában a meditáció egyfajta aranystandardként jelent meg, és az álmatlanságtól kezdve a legfontosabb mentális zavarokig számos probléma kapcsán az egyik leghatékonyabb gyógymódnak bizonyult.
A mindennapi kognitív feladatok fontos szerepet játszhatnak a mentális egészség megőrzésében, de betegségekhez is vezethetnek
Egy 2017-es Németországban végzett tanulmány megállapította, hogy a kommunikációs terhelés, a mindennapjainkkal együtt járó internetes multitasking magas stressz-szintet eredményez, ami hosszabb távon kiégéshez, szorongáshoz, sőt akár depresszióhoz is vezet.
2014-ben, egy, a PLOS Oneban megjelent tanulmányban ráadásul azt találták, hogy a vérbeli média-multitaskerek csökkent szürkeállomány-sűrűséggel rendelkeznek az agy elülső cinguláris kérgében, vagyis az agynak azon részében, amely a figyelmi szelekción túl a legkülönfélébb érzelmi folyamatokban is fontos szerepet játszik.
Mindez idáig nincs persze közvetlen bizonyíték arra, hogy a tömény internet és médiafelhasználás egészségtelen lenne, hiszen az ide kapcsolódó kutatások együtt járást igen, kauzális viszonyt azonban nem tudtak kimutatni. Ugyanúgy lehetséges tehát, hogy figyelmük irányításában, illetve koncentrálóképességükben egyébként sem túl acélosan teljesítők hajlamosabbak a multitaskingra, ahogy az is, hogy e képességük a rengeteg multitasking során sorvadt el, esetleg a neurális fejlődés során eleve nem ért el arra a szintre, amelyre kevesebbet multitaskingoló társaiké. És persze ott van a lehetősége annak is, hogy e két folyamat egymás mellett, körkörös okságban érvényesül: a multitasking egyszerre oka és következménye a figyelem irányításáért és fenntartásáért felelős régiók alacsonyabb szintű működésének.
Még nagyobb elhamarkodottság lenne azt sugallni, hogy a multitaskingolás szokása a stressz és a szorongás elősegítése révén esetleg hozzájárulhatnak olyan betegségek kockázatának növeléséhez, mint a rák vagy a memóriavesztés, annyi azonban így is bizonyos, hogy az agyunk által végzett kognitív tevékenységek jelentős hatással vannak az egészségünkre.
A koncentrációra sarkalló feladatok a kutatások szerint hasonló hatással lehetnek az egészségünkre, mint a testmozgás, a mindfulness és a meditáció így afféle mentális fitnesznek tekinthetők.
