Sokan esküsznek az időszakos böjtölésre, de a közkedvelt diéta drámaian növelheti a halálozás kockázatát.
Az időszakos böjt, angolul az intermittent fasting az utóbbi évek egyik legnépszerűbb diétás trendjévé vált, amit nemcsak influenszerek, hanem szakemberek is támogatnak. Ennek a táplálkozási szokásnak az a lényege, hogy nem az elfogyasztott ételek összetevőin vagy mennyiségén van a hangsúly, hanem az időzítésen: követői leggyakrabban napi nyolc órára korlátozzák az evést, a nap többi részében pedig böjtölnek.
A böjt növeli a kardiovaszkuláris halálozás kockázatát
Eddig a tudományos vizsgálatok is alátámasztották az időszakos böjt egészségre gyakorolt előnyös hatását. Kutatások szerint javíthatja az anyagcserét, támogatja a sejtek regenerálódását, és talán még a hosszabb élettartamhoz is hozzájárul. Táplálkozási szakértők azonban régóta figyelmeztetnek, hogy az étkezések kihagyása nem csodaszer, és akár kockázatos is lehet. Most egy nagyszabású tanulmány hívta fel a figyelmet a böjtölés veszélyeire.
Kutatók amerikai felnőttek étkezési szokásait követték nyomon 8 éven keresztül. A résztvevőknek nagyjából kéthetente kellett felidézniük, hogy mit ettek és ittak az előző 24 órában. A tudósok ezekből a beszámolókból becsülték meg az alanyok étkezési időablakát.
Több mint 19 ezer ember evési szokásat elemezve megállapították:
akik étkezésüket napi 8 órára korlátozták, 135 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy meghalnak szív- és érrendszeri betegségekben, mint azoknak, akik 12-14 órára osztják el az evést.
Ez a jelentős, több mint kétszeresére növekedett kardiovaszkuláris kockázat azt jelenti, hogy az adott személyeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki szív- és érrendszeri problémák – például szívroham vagy stroke –, mint a tanulmány többi résztvevőjénél. Az eredmények szerint a kockázat különösen magas volt a dohányosok, a cukorbetegek és a már meglévő szívbetegséggel élők körében. Az összefüggés ráadásul akkor is megmaradt, amikor a kutatók kiszűrték az étrend minőségét, az étkezések számát és egyéb életmódbeli tényezőket.
Az időszakos böjt és a bármilyen okból bekövetkező halál között azonban csak gyenge kapcsolatot találtak a tudósok, miközben a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázata jelentősen magasabb volt társadalmi-gazdasági csoporttól függetlenül.
A korábbi kutatások mást állítottak a böjtölésről
Victor Wenze Zhong, a tanulmány vezető szerzője szerint a cukorbetegség és a szívbetegségek egyik fő kiváltó oka az étrend, ebből a szempontból a magasabb kardiovaszkuláris halálozási kockázat nem meglepő.
„Az a váratlan eredmény, hogy a több éven át betartott, nyolc óránál rövidebb étkezési időablak összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozási kockázat növekedésével” – mondta a BBC-nek Zhong professzor, a kínai Sanghaji Jiao Tong Egyetem epidemiológusa.
Ez ellentmond a korábbi, rövid távú – néhány hónapos vagy egyéves – vizsgálatok által alátámasztott vélekedésnek, miszerint az időszakos böjt javítja a szív és az anyagcsere egészségét.
A mostani eredmények ellenére nem kell teljesen elvetni időszakos böjtöt, de sokkal óvatosabban, körültekintőbben kell belevágni. Nagyon fontos, hogy az étkezés időbeli korlátozását egyénre szabottan, az egészségi állapot figyelembevételével alkalmazzuk. Különösen azok számára lehet kockázatos a böjtölés, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek. Jelenleg az tűnik a legbiztonságosabbnak, ha kevésbé az étkezések idejére, hanem inkább az étrend minőségére figyelünk.
Ha odafigyelsz az egészségedre, ezt az 5 ételt mindennap kellene fogyasztanod.
