Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Igaz, hogy csak 20-30 perc kardiózás után indul be a tényleges zsírégetés? Üres gyomorral edzve tényleg hatékonyabb az energiafelhasználás? Minél jobban izzadok, annál több kalóriát égetek el? Kardiokalauzunkból választ kaphatsz ezekre az égető kérdésekre is.
A sikeres fogyásnak rengeteg összetevője van. Az, hogy milyen sebességgel fogysz, vagy hogy egyáltalán mennyit vagy képes leadni, a testalkatodtól, a genetikádtól, a hormonműködésedtől és az életkorodtól is függ. Éppen ezért jó képben lenni azzal, hogy hogyan működik a testünk, tudatosság nélkül ugyanis minden életmódváltás kudarcra van ítélve. Ezúttal kardiózás témakörben gyűjtöttünk össze néhány hasznos tudnivalót.
1. Minél jobban izzadok, annál több kalóriát égetek el?
Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor valószínűleg már attól is fogynánk valamennyit, hogy kánikulában nap mint nap heringek módjára zötykölődünk a tömött buszokon. Az pedig, amikor szaunázás után a mérleg jelentős különbséget mutat, pusztán az átmeneti súlycsökkenés jele, hiszen nem zsírt égettünk el, csak vizet vesztett a szervezetünk. Amint pótoljuk a folyadékhiányt, a súlyunk is „rendeződik”. Fontos tudni, hogy a verejtékezés elsődleges funkciója a test hűtése, az pedig, hogy ki mennyit izzad, többek között a testsúly, az életkor, az egyén fittségi szintje, valamint környezeti tényezők függvénye.
Az izzadás mértéke nem fokmérője a felhasznált energiának, még akkor sem, ha az intenzív edzés azért jó eséllyel izzadással (is) jár. Fogyni pedig előbbitől igen, utóbbitól aligha lehet.
2. Mennyire megbízhatók a futógépek kijelzőin mutatott értékek?
A kutatások szerint a legtöbb kardiógép átlagosan 19 százalékkal becsüli túl az elégetett kalóriák mennyiségét, ezért inkább ne vedd készpénznek a kijelzőn látott értékeket. Még akkor is, ha bepötyögöd a testsúlyodat, a magasságodat és az életkorodat, a gép által mutatott számok még mindig csak becsült értékek, hiszen az anyagcserédet és a kondíciód szintjét nem veszik figyelembe. A kalkulációk a VO2 max értéket veszik alapul (ez az edzés során a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét adja meg), ami teljesen egyéni, és kardiogéppel nem lehet közvetlenül mérni. Éppen ezért ezeket a számokat inkább csak támaszként és önmotiváló céllal használd.
3. Elég csak kardióznom ahhoz, hogy minél többet fogyjak?
Sokan úgy gondolják, hogy az állóképesség-növelő edzés a leghatékonyabb módja a súlyvesztésnek, pedig a fogyás érdekében erőnléti edzésekre is szükség van. Egyszerűen azért, mert az izmok különösen sok energiát használnak fel, ezért minél nagyobb az izomtömegünk, annál gyorsabb lesz az alapanyagcserénk, és edzés során is annál több kalóriát égethetünk el.
Ráadásul vannak olyan erőnléti edzések, amelyek kétszer olyan hatékonyak, mint a kardiózás. Az American Council on Exercise tanulmánya szerint például a kettlebellgyakorlatokkal percenként akár 20 kalóriától is meg lehet szabadulni. Éppen ezért ha maximalizálni szeretnéd a súlyveszteségedet, heti három alkalommal (nem egymást követő napokon) iktass be súlyzózást, saját testsúlyos edzést, TRX-et, Hot Iront vagy kettlebellezést.
Egy norvég kutatásban arra kértek futókat, hogy hetente pár alkalommal végezzenek erősítő gyakorlatokat, és két hónappal később sokkal több ideig bírták tartani a maximális aerob sebességet (az a sebesség, amelyen a futó maximálisan kihasználja légzőszervi kapacitását). Az erőnléti gyakorlatok tehát a jobb teljesítményhez is hozzájárulnak, emellett erősítik a csontokat és a core-izmokat is remekül fejlesztik, ami a sérülések elkerülése érdekében különösen fontos.
4. Mindig a „zsírégető zónában” kell edzenem?
A zsírégető zóna arra az intenzitású mozgásra és pulzustartományra utal, amelynek fenntartásával a leghatékonyabb a zsírégetés: ez nagyjából a maximális terhelhetőségünk 55-70 százaléka között van.
A maximális pulzust teljesítménydiagnosztikai vizsgálat során lehet a legpontosabban meghatározni, de a 220 mínusz életkor képlet alapján bárki utánajárhat, hogy nála nagyjából mennyi ez az érték. Például 30 évesen 190 körül van a maximális pulzusérték, így ebben az esetben átlagosan 100-130 közé esik a zsírégető zóna. Természetesen egyénileg változnak az értékek (ezt pulzusmérő órával könnyen nyomon követhetjük), de ha valaki a képlet alapján történő számolásos módszernél marad, olyan nagyot nem tévedhet.
Amikor tehát maximális fizikai teljesítményünk 55-70 százalékát nyújtjuk, akkor szervezetünk több zsírt éget, mint szénhidrátot. Ahhoz, hogy ennek hátterét megértsük, nézzük meg, hogy pontosan mi is történik a zsíranyagcsere során.
A zsírégetés biokémiai folyamatának része az ATP (adenozin-trifoszfát) termelése, ami a legalapvetőbb energiaforrás a sejtjeink számára. Az pedig, hogy szervezetünk szénhidrátból vagy zsírból használ fel nagyobb mennyiséget energiává alakítás céljából, fizikai aktivitásunk szintjén múlik.
Sejtjeinknek oxigénre van szükségük ahhoz, hogy a zsírt ATP-vé alakítsák: amikor fizikailag passzívak vagyunk, tehát normális a légzésünk és elegendő oxigén áll rendelkezésre, az elraktározott zsír anyagcseréje lassú, egyenletes tempóban történik. Vagyis: a zsír folyamatos metabolizációja látja el üzemanyaggal az agyunkat, illetve valamennyi sejtünket akkor, amikor pihenünk vagy mérsékelt intenzitású fizikai munkát végzünk. (Ezen alapul a zsírégető zóna logikája.) Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább a szénhidrátraktárakat célozza meg a szervezetünk – mintsem a zsírtartalékot –, hogy a tápanyagokat energiává alakítsa.
Alacsonyabb intenzitású edzések során tehát arányaiban valóban több zsírt égetünk, mint magas intenzitású munkavégzés során. Összességében azonban mindkét energiaforrásból – a szénhidrátból és a zsírból – kevesebbet használunk fel a lazább tréningek során, ezért ha a zsírégetés a célod, mégiscsak megéri magasabb fokozatra kapcsolni. Itt jön a képbe a magas intenzitású intervallumedzés hatékonysága.
5. Egy intenzív edzés után meddig tart még a fokozott kalóriaégetés?
Az úgynevezett utózsírégető hatás elsősorban a HIIT- vagy a MetCon-edzések kedvelőinek, valamint a rövidtávfutóknak lehet ismerős. Nagy előnye ezeknek a magas intenzitású edzéseknek, hogy a felpörgő szervezetnek hosszabb időre van ilyenkor szüksége, hogy újra nyugalmi állapotba kerüljön, ami azt jelenti, hogy az edzés utáni 1-24 órában is tart még a fokozott kalóriaégetés – ennek mértéke természetesen függ az edzés intenzitásától és időtartamától. Ha tehát hajlandó vagy olyan tempójú és intenzitású gyakorlatokat végezni, amik már a légzésedet is jelentősen megnehezítik, akár 25-30 százalékkal több kalóriát égethetsz el, mint ha ugyanannyi ideig futnál vagy bicikliznél.
6. Üres gyomorral edzve tényleg több zsírt égethetek el?
A sportolás közben elégetett kalóriák számát nem az határozza meg, hogy üres hassal vagy evést követően állunk neki edzeni. Az azonban igaz, hogy amikor szervezetünknek nem áll rendelkezésére azonnal hasznosítható energiaforrás, akkor a zsírraktárakhoz fog nyúlni, hogy energiát szolgáltasson a munkavégzéshez. Ebből a szempontból tehát valóban érdemes a hatékonyabb zsírégetés érdekében üres gyomorral futni indulni. Ugyanakkor azt is számításba kell venni, hogy kalóriabevitel hiányában az energiaszintünk alacsonyabb, emiatt rosszabbul teljesíthetünk, hamarabb elfáradhatunk, ez pedig az elégetett kalóriák számát is nagyban befolyásolja. Az éhgyomri edzésnek akkor van tehát csak értelme, ha az edzésintenzitás betervezett maximuma evés nélkül is teljesíthető.
7. Igaz, hogy csak húsz perc után indul be a tényleges zsírégetés?
A kardioedzéshez vagy bármilyen fizikai munkához szükséges energia többféle forrásból érkezhet: glikogénből (az izomszövetekben tárolt szénhidrátból), testzsírból és izomfehérjéből. Az edzés megkezdésekor szervezetünk elsősorban a glikogénraktárakhoz nyúl, majd – az intenzitástól függően – mintegy húsz perc elteltével a szénhidrátok mellett a test zsírtartalékait is elkezdi energiává alakítani. Természetesen magas intenzitású intervallumedzés során ennél jóval hamarabb is beindul a zsírégetés folyamata, ugyanakkor – ahogy arról már fentebb is szó volt – ilyenkor arányaiban kevesebb zsírt égetünk, mint szénhidrátot ahhoz képest, mint amikor alacsonyabb fokozaton, abban a bizonyos zsírégető zónában mozgunk.
