Ha kamaszok kerülnek szóba, a bulizás, a szenvedélybetegségek, a nevelési nehézségek vagy a botrányos öltözködés jutnak eszünkbe, pedig rengeteg olyan fiatal él itthon és külföldön egyaránt, aki már kamaszkorában előrevitte a világot – gondoljunk csak Greta Thunbergre. De rajta kívül is voltak és vannak tinik, akik zsenge koruk ellenére kiválóan helytálltak az élet színpadán.
És ha igen, hova tűnik ez a rengeteg csont, mire felnőnek? És egyáltalán: mi volt a természet oka arra, hogy eleinte több csontot kapjunk, később pedig elvegye tőlünk közel a harmadát annak, ami van?
Miként alakult a szülők és gyerekek közötti intimitás a történelem során? Milyen pozitív és negatív változások történtek a gyereknevelésben az elmúlt száz évben? Mi jellemzi a 21. századi gyermekképet?
Habár betegségeket nem szükségszerűen gyógyítanak, de több természetes módszerről már tudományosan is bebizonyosodott, hogy segíthetnek a termékenységgel kapcsolatos problémákon. Már mutatjuk is, melyek ezek!
Nem véletlen, hogy az apák általában vehemensebben játszanak a gyerekeikkel. A kettejük közötti kötődést éppen ezek a heves interakciók erősítik. Emellett pedig van még egy különleges szerepük: a kihívás.
Bárki szülővel beszélgetek, az első témák egyikeként jön fel mostanában az iskola, óvoda kérdése. Vajon lesz? Vagy megint beüt a home schooling? Nálatok rendesen kezdődik? Mire számítsunk? A kérdés természetesen a gyerekek, pedagógusok szempontjából is fontos – de az anyák szemében a reménybe való kétségbeesett kapaszkodást, és az újra otthon maradó gyerekek említésére elhomályosuló üres tekintetet látok. Érdemes lehet átvenni újra, mit jelentett a családoknak a karantén, és elgondolkodni azon, hogy akármit is hoz az ősz, hogyan élhetjük végig könnyebben.
Mehet egy lány kék pólóban és fekete farmerban iskolába? Fiú felvehet rózsaszín inget az ünnepségre? Milyen öltözet az, aminek sem a márkája, sem a színe, sem a fazonja nem teszi ki a gyereket a csúfolódásnak?
A szorongás gyakran ismeretlen fogalom és jelenség a gyerekek számára. Nem értik, hogy mi történik velük, mi váltja ki ezt a rossz érzést, egyszerűen blokkolva érzik magukat, ami rémisztő. Ezért van szükségük a szülő elfogadására és érzelmi útmutatására.
Mitől lesz valaki rossz szülő? És mitől lesz jó? Egyáltalán lehet-e és van-e értelme annak, ha értékelni akarjuk magunkat, egymást? Ma erről kérdeztük pszichológus szakértőinket.
Az idei tanév nem indult zökkenőmentesen. A vírushelyzet miatt az óvodák és iskolák sem a járvány előtt megszokott normál üzemhez tértek vissza: a nyár végén ismét erősen terjedésnek induló vírus jelentős többletterhet ró a közoktatási és köznevelési intézményekben dolgozókra. Ezt tetézi egy augusztus legvégén, mindenfajta szakmai egyeztetés és előkészítés nélkül hozott rendelet, melynek értelmében a reggeli és délutáni időszakban az óvodás korú gyerekek felügyeletét a dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben dolgozók önállóan is elláthatják.
Lelkileg igen megterhelő lehet egy elsőszülöttnek a tesó érkezése. Szülei figyelmét hirtelen kivívhatatlannak érzi, ráadásul a nagyban reklámozott játszótárs is inkább hasznavehetetlennek tűnik számára. Szülőként tehetünk érte, hogy a trónfosztott gyerekünk se érezze magát tehetetlennek.
Milyen előre megjósolható változásokon megy keresztül az ember élete során, és ezekben a változásokban milyen szerepe van a genetikai örökségének és a környezetének? Ezek a legégetőbb kérdések, amik a fejlődéspszichológusokat foglalkoztatják. Mi az, amit az ikerkutatásokból eddig tudni lehet?
Kifejezetten összetett folyamatok zajlanak le, mire egy gyerekből kiskamasz, később „igazi” serdülő válik. Szülőként nem véletlenül érezzük magunkat egy bonyolult útvesztő kanyarulatai közt, ahol szinte csak hibázni tudunk.
Minden gyerek más, egy valami viszont közös bennük: általában hónapokba, évekbe telik, mire átalusszák az éjszakákat.
Attól kezdve, hogy megszületik, mindegyik gyereknek más a testsúlya, más ütemben növekszik, hízik vagy nyúlik. Az átlagtól eltérően fejlődő gyereket pedig családtagok, idegenek, pedagógusok és iskolatársak is megszégyeníthetik. De ki dönti el, mikortól túlsúlyos egy gyerek?
A kiszámítható napirend minden gyereknek könnyebbé teszi a mindennapokat, különösen fontos azonban az autizmus spektrumzavarral élő gyerekek és felnőttek számára. Az ő életüket könnyítik meg az Izlandon élő magyar grafikus, Major Zita napirend- és érzelemkártyái. A menő és szerethető dizájnnal készült kártyák egy része már letölthető a grafikus oldaláról, aki most azért indított közösségifinanszírozás-projektet, hogy egy a korábbinál fenntarthatóbb, tartósabb kártyacsomagot tegyen elérhetővé az érdeklődő családok számára.
Fiatalnak lenni nem bűn, csak állapot. Ugyanígy van a boomerséggel is. Utóbbihoz ráadásul nem is kell feltétlenül a negyvenes–hatvanas években születni. Bőven elég, ha az ember folyamatosan le van maradva egy lépéssel, és meg van győződve róla, hogy régen minden jobb volt.
A legtöbb iskolában szeptember 1-jén a korábban megszokott módon indult a 2020/2021-es tanév. De hiába az ingyenes közoktatás, sok családra komoly pénzügyi terhet ró a szeptember, még akkor is, ha maradt olyan tanszer az előző tanévről, amit idén is tud használni a gyerek.
Akár az óvodát, akár valamelyik iskolás osztályt kezdi a gyerek, szülőként nemcsak a beszerzendő tárgyak listája felett aggódunk, de azon is, vajon hogy fogadja az új közösség csemeténket. Vajon szeretni fogják?
Homloklebenytorna, tőzsdézés, robotika, zsonglőrködés – csak néhány azok közül a gyakorlatok és témakörök közül, melyekkel a kiemelkedően intelligens gyerekek foglalkoznak a Mensa Suli+ tehetséggondozó programjának keretében.
Az Edisonplatform idén is felkutatta, összegyűjtötte és bemutatta az ország leginnovatívabb, legmenőbb és legfontosabb, gyerekek fejlesztésével foglalkozó kezdeményezéseit. Az Edison100 elnevezésű lista összeállításának célja, hogy láthatóvá tegye és elismerje azokat szervezeteket amelyek a jövő kihívásaira készítik fel a gyerekeket és szülőket, valamint segítenek abban, hogy a hátrányok ledolgozhatók legyenek. Az izgalmas projektbe ebben az évben a Dívány.hu is bekapcsolódott: oldalunkon is bemutatkoztak a százas listára kerülő szervezetek, és olvasóink szavazatai alapján dőlt el a közönségdíj sorsa is. A díjátadóra – ahol a kategóriagyőztesek és a közönségszavazás nyertese is megkapta az elismerést, mi is hivatalosak voltunk.
Egyre több óvodáskorú gyerek mutat a kamaszkorra megszokott magatartás- és viselkedésmintákat: ellenségesség, pimaszság, manipuláció. Ennek hátterében általában a szülői tekintély hiánya következtében kialakult bizonytalanság érzése áll. Mutatjuk az összefüggést.
A kézírás gyakorlati szempontból ma már szinte feleslegessé vált, oktatásához mégis érdemes ragaszkodnunk. A gyerekek fejlődésére ugyanis olyan átfogó pozitív hatást gyakorol, ami nem nélkülözhető.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete, nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezetek és a német ADAC autóklub vizsgálata alapján 27 gyártó összesen 124 autós gyerekülését hasonlította össze.
A gyerekünk akkor avat be minket érzéseibe és gondolataiba, ha érzi, hogy elfogadjuk őt. Megnyilvánulásaink azonban gyakran nem ezt tükrözik, s ennek gyakori oka az úgynevezett közléssorompók alkalmazása. De vajon ez mit jelent, és mit tehetünk azért, hogy érezze, valóban figyelünk rá?
