A kamaszkor nemcsak a lányok testében okoz szemmel látható felfordulást, a fiúkat sem kímélik a hormonok. A mutálás, a testmagasság és az izomzat változásai mellett náluk is megindul a szőrnövekedés. Az talán esetükben nem kérdés, mit kezdjenek a lábukon növő szőrrel, az már annál inkább, hogy az első bajuszszálaktól megszabaduljanak-e.
Talán mindenki ismeri a hormonbajusz elnevezést: ez a picit gunyoros név azt a pelyhedzést takarja, amit minden serdülő fiú átél: a szőrszálak sötétebbek, megvastagodnak, kiütköznek az orr alatt, de még nem alkotnak igazi erős bajuszt. Ahogyan a lányok átélik a szőrtelenítés – vagy annak hiánya – miatt záporozó megjegyzéseket, csúfolódásokat, úgy a fiúkat is nagyon könnyen zavarba lehet hozni szőrügyben: hol azt vetik a szemükre, hogy meghagyják a pelyheiket, hol azt, hogy borotválják a nagy semmit.
Heti kérdésünk így szól: Mikor jön el az első borotválkozás időpontja?
Mikor lesz ebből bajusz?
A férfiarcszőrzetnek nagy szerepe van a tulajdonos férfiasságában. Ismerjük a magyarul favágó-szexuálisnak fordított lumbersexual kifejezést, ami a kemény, munkától és természettől meg nem riadó, kockás inget, bakancsot és baltát viselő, bajszos-szakállas férfitípust jelöli. A nők nagy része vonzónak tartja a dús arcszőrzetet, bár annak ápoltságához általában ragaszkodnak, az arcon növő szőrnek pedig biológiai szerepe is van: védelmet nyújt a hideg, a bőr kiszáradása és az UV-sugárzás ellen. A megfelelően sűrű, karakteres szakáll és bajusz a férfiasság egyik mérőfoka, és azok a fiúk, férfiak, akik ritkásabb, vékonyabb, semleges színű arcszőrzettel rendelkeznek, gyakran érzik háttérbe szorítva magukat. Epedve várják, mikor erősödik már meg végre annyira, hogy borostásnak lehessen minősíteni őket, úgy érzik, ezzel egyfajta felvételt nyernek a férfiak táborába. Mások már az első szálaktól kezdve úgy érzik, hogy új szintre léptek, és a növekvő tesztoszteronszint jeleként büszkén viselik a szőrszálakat, amíg meg nem erősödnek.
Borotválni, vagy nem borotválni?
A bajusz megerősödéséhez persze olykor évek kellenek, és természetesen felmerül az a kérdés is, hogy a rendszeres borotválás vajon segíti-e a szálak erősödését. Ebben két pártra szakadt az emberiség, az egyik tábor szerint igen, a rendszeresen levágott szőrszálak vastagabbak, erősebb színűek, és minden borotválkozás után határozottabbakká válnak. A másik tábor képviselői szerint ez egyáltalán nem igaz, a szőr növekedését nem befolyásolja annak kurtítása. Igazságot tenni nem tisztünk, borbélyok és kozmetikusok is csak vitatkoznak a kérdésen. A serdülő fiúknál a borotválkozás abból a szempontból lehet előnyös, hogy megszabadít a pihéktől, amelyeket sokan kisfiúsnak, éretlennek tartanak, s innentől kezdve mindenki találgathat, hogy az orr alatti rész azért sima, mert még nem nő ott semmi, vagy azért, mert nőne, de nem hagyják.
A bajusz társadalmi szerepe
A férfiak bajsza fontos szerepet kapott a történelem során. Formája, típusa nemcsak arról árulkodott, hogy az illető már belépett a férfikorba, hanem arról is, melyik ország szülötte, mivel foglalkozik, milyenek a politikai nézetei, az anyagi helyzete, mennyire igényes a külsejére. A Habsburg-uralom alatt például magyaros bajuszt viseltek azok a férfiak, akik lázadtak az osztrák elnyomás ellen. Ám volt olyan idő is, amikor nemes egyszerűséggel betiltották a bajusz viselését: az 1700-as években a németesítés folyamatában nem engedélyezték, s aki mégis ellenállt, azt akár börtönbe is vetették. Idővel aztán már a magyar férfiak választhattak, hogy a hazánkban jellemző formák közül melyiket preferálják, a harcsabajuszt, a pörgét, a hegyeset vagy az egyenes nyírottat, és a formát bajuszkrémek, annak hiányában faggyú segítségével hozták létre. A téma meghatározó voltát jól mutatja Herman Ottó, aki nemcsak természetkutató volt, de néprajzkutató és régész is. 1906-ban egy egész tanulmányt szentelt a bajusznak A magyar bajusz címmel, és 26-féle magyar bajuszformát különített el. A kamaszok pelyheit ütköző bajusznak nevezte, míg a fiatal férfiakét nyalka bajusznak.
Freddie Mercuryt borotvával dobálták a koncertjein
Az arcszőrzet jellegét híres bajuszviselők is befolyásolták, gondoljunk csak a Chaplin orra alatt díszelgő szőrre, ami később Hitler-bajuszként terjedt el, s a második világháborút követően teljesen kiment a divatból. Salvador Dalí, Albert Einstein vagy épp Freddie Mercury bozontja azonban nagyon trendi maradt hosszú évekig. A kétezres években már ritkán látunk kizárólag bajuszt viselő férfiakat, általában a szakáll és bajusz egyben vagy borostaként van jelen. Kivéve novemberben, amikor a prosztatarákra felhívva a figyelmet sokan növesztenek bajuszt a Movember mozgalomhoz csatlakozva. Akinek pedig ez sem elég, az bajusz- és szakáll-Európa-, illetve -világbajnokságon mérheti össze ellenfeleivel az arcszőrzetét. Itt meg kell említenünk, hogy a magyar bajusz oly jellegzetes, hogy külön kategóriát képez az ilyen találkozókon.
A nőknek is nőhet bajszuk
Bár azt gondolnánk, hogy a bajusz kizárólag a férfiak privilégiuma, ez sajnos nem igaz. Mediterrán típusú nőknél szintén megerősödhetnek az ajkak feletti pihék a serdülőkorral, ezt általában szőkítéssel vagy gyantázással teszik észrevétlenné. A felnőttkorban megjelenő szőrösödés általában hormonális problémákra utal, és a kozmetikus utánra érdemes egy endokrinológiai kivizsgálást is betervezni. A bajuszt hagyjuk meg a férfiak játékának, ők azok, akik méregetik, biztatják, borotválják, ápolják, éppúgy a férfiasság jeleként tekintve rá, mint az izmokra vagy a magasságra.
És te mit gondolsz? Mikor jön el az első borotválkozás időpontja?
A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik:
