Szülőség

Szülőség cikkek

Hosszúlépés Edericsen vagy Mojito Rovinjban?

Hová menjünk a gyerekkel nyaralni? A Balatonra, vagy Horvátországba? Egyáltalán elgondolkodtunk már azon, hogy miért állítjuk egymással szembe ezt a két lehetőséget? Míg mondjuk a németeket megértjük, hogy miért mennek az Adriára, addig a magyarok érvrendszere kissé összetettebb.

Hétvégi programok: eső, Poronty-találkozó, Tankcsapda

És esik, majd kicsit süt, s megint esik, de azért eláll, hogy jól beugrasszon minket! Mi meg pont, amikor elengedjük magunkat a szabadban, és élvezzük, hogy nem az esőt bámuljuk bentről, hirtelen kintről bámuljuk, ahogy a nyakunkon és a fülünkön keresztül ömlik be az összes nyílásunkba a cucc, mellé dörög, meg fúj, szóval Medárd odavágott minket rendesen.

Évente ötezer kutyatámadást regisztrálnak Magyarországon

Ingyenes kiadvánnyal indította el kampányát a Felelős Állatbarátok Egyesülete, amelynek célja, hogy a gyermekeket játékos formában tanítsa meg a kutyákkal való helyes bánásmódra és megtanítsa őket felismerni az ebekkel kapcsolatos veszélyhelyzeteket és segítse azok elkerülését.

A túlzott elvárások rombolják a kapcsolatot

Nagyobbik lányom megszületése előtt – az első gyermeküket várók többségéhez hasonlóan – kedvelt időtöltésem volt a bőséges terhesirodalom böngészése, így aztán a kilenc hónap mind a kétszázvalahány napján pontosan, napra készen, grammra és centire tudtam, mit kell „tudnia” egy valamirevaló magzatnak, és az ultrahangleletekkel összevetve lelkesen elemeztem, hányadán is állunk. De mi helyzet a gyermek megszületése után? Tisztában vagyunk-e a testi, lelki és szociális fejlődés legfontosabb állomásaival, melyek ismerete képessé tesz bennünket arra, hogy csak reális „elvárásokat” támasszunk az egyre okosodó és ügyesedő apróság elé, higgadtan és türelmesen kivárjuk azt az időt, amikor elég érett arra, amit kérünk és várunk tőle? Észrevesszük-e, ha valamilyen téren esetleg valóban nem úgy fejlődik, ahogy „elvárható” lenne, hogy időben közbeléphessünk? Nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen egyrészt ott vannak a nagyszülők, akiknek régmúlt emlékeiben sokszor magunk is úgy élünk, mint akik mindenben megelőzték korukat és kortársaikat (pedig nem is), legyen szó akár az első „igazi” mosolyról, az első lépésekről, az első összefüggő mondatról, az első felismert betűről vagy az első, helyesen megoldott kétismeretlenes másodfokú egyenletről.