Amniocentézissel csak a rendellenességek fele mutatható ki

Olvasási idő kb. 2 perc

A terhesség alatt alkalmazott genetikai vizsgálatok a veleszületett rendellenességeknek csupán a felét mutatják ki - derült ki egy olaszországi kutatás során.

A terhesség alatt alkalmazott genetikai vizsgálatok a veleszületett rendellenességeknek csupán a felét mutatják ki - derült ki egy olaszországi kutatás során. A terhesség alatt végzett amniocentézis során az anya hasfalán keresztül, a magzatburkot átszúrva vesznek mintát a magzatvízből - írja az MTI a BBC híre alapján.

Francesca Grati, a Busto Arsizio-i TOMA Laboratórium kutatója százezer, a terhesség alatt elvégzett amniocentézises vizsgálat eredményeit értékelte ki, azt vizsgálva, hogy milyen gyakorisággal tévedtek az orvosok. Az olasz kutató az Európai Humángenetikai Társaság barcelonai konferenciáján ismertetve az adatokat arra mutatott rá, hogy a terhesség alatti vizsgálat mindössze a kromoszóma-rendellenességek felét derítette ki. Francesca Grati meggyőződése szerint az orvosoknak ily módon tájékoztatniuk kellene a terhes anyákat a jelen alkalmazott vizsgálatok korlátairól, valamint az olyan invazív módszerek kockázatairól, mint az amniocentézis.

A Brit Szülésznők Egyesülete szerint azonban helyesebb, ha a genetikai vizsgálat során csupán néhány betegségre összpontosítanak az orvosok, mintsem a ritkán előforduló kórképek rémével riogatnák a jövendő anyákat. A szervezet szóvivője szerint amennyiben az anyákat ötven olyan ritka rendellenességgel ismertetnék meg, amelyek legfeljebb minden százötvenezredik újszülöttnél fordulhat elő, ez csak megzavarná a nőket, akik aligha lennének képesek befogadni az adatözönt, számol be az MTI. 

ű Az amniocentézis során vett minta segítségével állapítják meg az olyan kromoszóma-rendellenességeket, mint a Down-szindróma: a tünetegyüttes a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre. Az extra 21-es kromoszóma (21-es triszómia) középsúlyos értelmi fogyatékossággal, jellegzetes arcvonásokkal, valamint a szív fejlődési rendellenességével jár. A vizsgálattal diagnosztizálhatók kevésbé elterjedt kromoszóma-rendellenességek, így az Edward-szindróma: a 18-as kromoszóma triszómiája mentális és motoros funkciók kiesésével, jellegzetes ökölbe szorított kézzel jár együtt, s korai halálhoz vezet. Az amniocentézis ugyanakkor vetélést okozhat.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?