Nagyjából százmilliárd forintot vár évente az egészségügy számára ötletének köszönhetően Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a hamburgeradóként elhíresült egészségügyi hozzájárulás kitalálója. Egyelőre szinte semmit sem tudni az új terhelésről, de amit igen, azt összeszedtük, ön meg döntse el, hogy szeretne-e hamburgeradót!
Csiba Gábor a legtöbb konkrétumot a Gazdasági Rádiónak nyilatkozva mondta el, ezek alapján azoknak kéne termékenként tíz forintot fizetniük, akik alkoholt, dohányárut, hamburgert, chipset, szénsavas üdítőitalt állítanak elő. A Csiba vezette egyesületnek nincs honlapja, ezért onnan nem tudtunk tájékozódni. Az egyesület vezetője hangsúlyozta, hogy az egészségügyben sok támogatója van az ötletének, és hogy mindenképpen kikérik majd az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szakvéleményét a pontos megfogalmazás szakaszában. "Van erre fogyasztói tudományos intézet, amelyik meg tudja állapítani, vagy meg tudja határozni, hogy melyik egészséges vagy egészségtelen" – mondta korábban Csiba az m1-nek.
A TV2 Mokka című műsorában korábban nyilatkozó dietetikus, Klima Anita nem ért egyet a kezdeményezéssel, mert elmondása szerint az egészségtelen étel nagyjából tudományos nonszensz. Az, hogy egy étel, szervezetbe jutó tápanyag, kire milyen hatással van, erősen egyénfüggő, ezért nehéz olyan termékekről beszélni, amelyek objektíven nézve károsak az egészségre. Ráadásul egy nem agyonmajonézezett, friss zöldségekkel elfogyasztott hamburger semmivel sem károsabb, mint egy bármilyen másmilyen szendvics. "A gond az akkor kezdődik, ha a hamburgerhez nincsen semmilyen zöldség, tele van majonézzel, kólát iszunk hozzá" – mondta a Mokkában a dietetikus, aki még az üdítőkkel is egészen megengedő volt, napi 1-2 deci fogyasztását abszolút elfogadhatónak tartja.
Szerinte, ha valamit szabályozni kéne, az a sófogyasztás, mert Magyarországon jelenleg az egyik legnagyobb táplálkozási probléma a túlzott sóbevitel. Olyannyira nagy, hogy 2010 a Stop Só, a Nemzeti Sócsökkentő Program éve. A dietetikus szerint a megoldás tehát a mértékletes fogyasztásban van, nem a tételenkénti szankcionálásban.
Az ötletet támogatja a kórházszövetség elnöke is, a hozzájárulás bevezetése mögött az a gondolat húzódik meg, hogy aki tudatosan egészségromboló életet folytat, arra több pénzt kénytelen fordítani az egészségügy, ezért a tudatosan egészségtelenül étkezők támogassák a saját ellátásukat azzal, hogy az általuk fogyasztott termékek árának egy része az egészségügyi kasszába megy. Amennyiben persze ezek a tízforintok a problémásnak tekintett termékek árában jelennek meg kizárólag, és nem mondjuk egy cég teljes termékpalettájának előállítási árában elosztva úgy, hogy a fogyasztó ne érzékeljen árnövekedést.
Mivel a tervezetről egyelőre meglehetősen keveset tudni, ezért például kérdéses, hogy a limonádé cukros üdítőnek számít-e, amiért a nyári időszakban a teraszokon kapható, szódával készült limonádék drágulására kell-e majd számítani. Ahogy az sem világos, hogy pontosan milyen szendvics számít hamburgernek. A javaslatot mindenesetre még idén el szeretnék fogadtatni.
Legyen hamburgeradó?
A hozzájárulást korábban Romániában is be akarták vezetni, de végül a dolgot elnapolták, itthon sokáig úgy emlegették az ötletet, hogy román mintára Magyarországon is be kellene vezetni a hamburbergadó intézményét. Ha idén elfogadják a hazai tervezetet, akkor Magyarország lehet Európában az első, ahol bevezetik az Egészségügyi Világszervezet által már 2003-ban felvetett ötletet - írja a Portfolio.
