A déli és délkeleti országrészben az elmúlt 11 évben nyaranta átlagosan 2-3 hőhullámos hét fordult elő, mégsem azokban a megyékben volt a legnagyobb a többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám söpört végig.
Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.
Olyan kevés az ápoló a magyar egészségügyben, olyan sok beteg jut egy nővérre, ami már a páciensek biztonságát is veszélyezteti. A FESZ szerint az úgynevezett 10%-os szabály nem elméleti probléma, hanem a páciensek túlélésének egyik kulcstényezője.
A magyar orvosok jelentős része már betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Sokan 70 év felettiek.
Sokan hívják fel annak veszélyére a figyelmet, hogy laikusként az interneten utánanézzünk tüneteinknek, betegségünknek. Az orvostudomány és a technika fejlődése azonban mára ezt a kérdést is árnyaltabbá tette.
Talán te is megfigyelted már az orvosnál, hogy munkájának nagy részét az adminisztráció teszi ki, még asszisztens segítsége mellett is. Magyar kutatók pont ez ellen vetették be korunk technikai újdonságát.
Az orvosok tudása és a rendszer működése gyógyulásunkat szolgálja, de óhatatlanul alá-fölérendelt viszonyt teremt, amelyben páciensként könnyen kiszolgáltatottá válhatunk. Nem véletlenül került a képbe a betegjogi képviselő.
Dr. Meskó Bertalan az orvosi jövőkutatásról szervezett tudományos szimpóziumot a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvényről és a terület aktualitásairól adott interjút.
Bár egyenként ritkák, összességében csaknem félmillió magyart érintenek a ritka betegségek. Orvosi ellátásuk speciális kihívás, amelyben most új lehetőségek nyílnak meg.
Dr. Kóka János húsz éve foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan lehetne hatékonyabban, emberibben és hosszabb távon fenntartható módon működtetni az egészségügyi ellátást Magyarországon.
Az EESZT-ben lefoglalt vizsgálati és kezelési időpontokról a betegek a jövőben automatikusan értestést kapnának, így csökkenhetne az előjegyzéseken meg nem jelenők száma az egészségügyben.
Az egészségügyi ágazat elmúlt 40 éve egészen napjainkig mindannyiunk életére hatással van. Hiánypótló könyv született a témában.
