Dr. Kóka János: „A beteg nem egy adatcsomag, hanem egy történet”

Olvasási idő kb. 3 perc

Dr. Kóka János húsz éve foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan lehetne hatékonyabban, emberibben és hosszabb távon fenntartható módon működtetni az egészségügyi ellátást Magyarországon.

A Doktor24 Medicina Zrt. alapító tulajdonosa a Weborvosnak adott interjújában rendszerhiányról, prevencióról, mesterséges intelligenciáról, az állami és a magánegészségügy együttműködéséről, valamint arról beszél, miért civilizációs kérdés az egészséghez való viszonyunk újragondolása.

Orvosként indult, később gazdasági szakemberként teljesedett ki, végül a magánegészségügyben egyesítette a két területet. Mi állt a döntése hátterében: elsősorban gazdasági megfontolás, vagy személyes elköteleződés a gyógyítás iránt?

Korán szembesültem azzal, hogy Magyarországon nem elsősorban orvoshiány van, hanem rendszerhiány. A beteg nem attól szenved, hogy az orvos nem tudja, mit kellene csinálni, hanem attól, hogy a rendszer nem engedi megcsinálni. Egy idő után jobban érdekelt a „miért nem működik” kérdés, mint a „hogyan operálunk”. Az orvos a végén áll a láncnak. Előtte ott van a szervezés, a szabályozás, az ösztönzők. Ha ezek rosszak, akkor a legjobb orvos is csak tüzet olt.

A Doktor24, amit húsz éve építgetünk, olyan hely, ahol biztonsággal gyógyulhatunk, ha meg tudjuk fizetni. Egy profin szervezett, pár tízmilliárdos sziget a magyar egészségügy sok ezermilliárdos tengerében. A kérdés kínosan kézenfekvő: ami itt működik, miért nem működhetne a közkórházban, ha ugyanaz a szakembergárda, az műszer, a kötszer? Értem, hogy kevés a pénz, de a kultúra, az ügyfélbarát szabályok, a figyelem, a törődés, a higiénia igénye kevésbé pénzkérdés, inkább civilizációs minimum. 

Kóka János szerint egy beteg társadalom szegény társadalom

Miben látja a lehetőségét annak, hogy a ma is komoly gazdasági és humánerőforrás kihívásokkal küzdő ágazat elmozduljon a holtpontról? 

Legelsőként a gondolkodásban. Ma az egészségügyet költségként kezeljük. Pedig ez a legnagyobb termelékenységi befektetés. Egy beteg társadalom szegény társadalom. Mérni kell, mi történik, és el kell dönteni, mi a fontos. Nem mindent mindenhol, hanem azt kell kínálni, ami a legtöbb egészséges életévet adja.

Idézőjel ikon

A rendszer ma a betegséget finanszírozza. Át kell állítani arra, hogy az egészséget jutalmazza.

Ha szívesen olvasnád tovább a beszélgetést és érdekel, mit gondol a szakember az AI térnyeréséről az egészségügyben, vagy mit jelent valójában a longevity fogalma, ajánljuk a Weborvos cikkét. 

A cikkben megjelenő fotók dr. Kóka János tulajdonában állnak. 

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?