5 tévhit a pszichológushoz járással kapcsolatban: mi zajlik valójában a terápián?

GettyImages-1169696855

A pszichológus képes olvasni a gondolataimban? A gyerekkoromról és az édesanyámmal való kapcsolatomról kell mesélnem majd a terápián? Összegyűjtöttük a pszichológusokat és a terápiát övező leggyakoribb tévhiteket, valamint arra is egyértelmű és hiteles válaszokat adunk, mire számíthatunk, ha pszichológushoz fordulunk.

Pszichológushoz járni ma már egyre kevésbé ciki, és szerencsére egyre többen keresnek fel segítő szakembereket, ha úgy érzik, egyedül már egyáltalán nem vagy csak nehezen tudnak megbirkózni az életükben jelentkező nehézségekkel. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben több szakmai tartalom szivárog be a köztudatba (hála a különböző pszichológiai témájú előadásoknak, cikkeknek és közösségi oldalaknak), még mindig számtalan tévhit kering arról, mit is csinál pontosan egy pszichológus, és mi történik a terápián. Most ezeket a tévhiteket szeretnénk egyértelmű és hiteles válaszokkal eloszlatni. Hiszen, bár elsőre rejtélyesnek tűnhet, közel sem olyan félelmetes és titokzatos a pszichológia. Lássuk tehát, melyek a leggyakoribb terápiás tévhitek!

1. tévhit: Aki pszichológushoz jár, az mentálisan beteg, tehát bolond, vagy nagyon súlyos problémákkal küzd.

Tény: A pszichológia sokkal színesebb terület annál, mint amit általában elsőre gondolunk róla. A klinikai pszichológia és a pszichiátria fókuszában valóban a mentális betegségek állnak, azonban nem csak akkor kereshetünk fel egy pszichológust, ha úgy érezzük, valami nagyon nem stimmel velünk. Lényegében bárki fordulhat pszichológushoz, aki belátta, hogy segítségre és támogatásra van szüksége, függetlenül attól, mekkora problémáról van szó. Sőt, nem ritka az sem, hogy valaki bizonyos készségekben (pl. asszertivitás, stresszkezelés) szeretne fejlődni, és ebben kér segítséget egy szakembertől.

2. tévhit: A pszichológus majd megmondja, mit csináljunk, és konkrét tanácsokkal lát el.

Tény: Sokan lépnek be úgy a pszichológusi rendelő ajtaján, hogy azt várják, majd közel egy óra alatt minden nehézségükre és problémájukra konkrét megoldásokat kapnak. Azonban ez közel sincs így, hiszen mindenki a saját életéért felel, így senkinek (még egy pszichológusnak) sem tiszte egy másik felnőtt embernek megmondani, hogy mit csináljon. Sokkal inkább kérdéseivel, értelmezésével segít eldönteni, mi lenne a legjobb egy adott helyzetben. A döntés és a cselekvés szabadságát senkitől sem veheti és nem is veszi el.

3. tévhit: Pszichológushoz fordulni a gyengeség jele, mert azt jelenti, képtelenek vagyunk egyedül megoldani a problémáinkat.

Tény: Nem létezik a bolygón olyan ember, aki mindenhez értene, és mindent tudna. Rengeteg dologra azután leszünk képesek, hogy megtanuljuk azt. Nincs ez másképp önmagunkkal kapcsolatban sem. Pszichológushoz fordulni valójában a bátorság jele, mert azt jelenti, hogy képesek vagyunk szembenézni önmagunkkal, problémáinkkal.

A pszichológushoz járást a mai napig jelentős tévhitek övezik, most ezeket igyekszünk tisztázni, hogy senki se féljen segítséget kérni, akinek szüksége volna rá.
A pszichológushoz járást a mai napig jelentős tévhitek övezik, most ezeket igyekszünk tisztázni, hogy senki se féljen segítséget kérni, akinek szüksége volna rá.bymuratdeniz / Getty Images Hungary

4. tévhit: Nem érdemes pszichológushoz járni, hiszen a barátokkal és a családdal is meg lehet beszélni mindent.

Tény: A pszichológus egy objektív és képzett szakember, aki csak az alapján lát minket, amit elmesélünk neki; a mi megéléseinkre, érzéseinkre és gondolatainkra támaszkodik. Ezzel ellentétben gyakran előfordulhat, hogy amikor egy baráttal vagy családtaggal osztjuk meg a nehézségeinket, ők akarva-akaratlanul is kéretlen tanácsokkal látnak el, és a rólunk kialakult véleményükre támaszkodnak, ahelyett, hogy értő figyelemmel hallgatnának végig minket. És bizony előfordul, hogy bizonyos helyzetekben legkevésbé sem erre van szükségünk.

5. tévhit: Ha elmegyünk egy pszichológushoz, csak beszélgetni fogunk.

Tény: Az őszinte és mély beszélgetés az egyik sarkalatos pont a terápiás munkában, azonban ezek a konzultációk jócskán túlmutatnak a baráti párbeszédeken. A legtöbb pszichológus elvárja a klienseitől az aktív részvételt, sőt nem ritka az sem, hogy gyakorlatias módszereket alkalmaznak az üléseken, vagy éppen otthoni feladatokat kérnek a hozzájuk fordulóktól. Mindezek kizárólag a kliens érdekeit és a hatékony közös munkát szolgálják.

Mi történik valójában a pszichológusnál?

A teljesség igénye nélkül, és a különféle terápiás megközelítések egyedi módszereit ezúttal nem érintve, ezekre számíthatunk biztosan, ha pszichológushoz fordulunk: 

  • Átbeszéljük az aktuális helyzetünket, és közösen értelmezzük azt.
  • Feltérképezzük a lehetséges megoldásokat a nehézségeinkre.
  • Új nézőpontból tekinthetünk rá önmagunkra, a helyzetünkre és a problémáinkra.
  • Megértő és elfogadó légkörben kapunk támogatást.
  • Mélyül az önismeretünk, és egyre több mindent fedezünk fel önmagunkkal kapcsolatban.

Természetesen segítséget kérni nem mindig egyszerű, és sok bátorságot igényel, ám higgyük el, bármelyikünknek adódhatnak olyan időszakok az életében, amikor szüksége van valakire, aki kíséri és támogatja. Így ne féljünk pszichológushoz fordulni, ha úgy érezzük, egyedül már nem megy!

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra